Az Ezüst-szigetek nem szigetek és meglepő módon nem ezüstből vannak és még csak nem is néznek ki ezüstösen.
Ha ezüst nincs is, de vadvirágok most tavasszal vannak.
Ráadásul frissek: egész éjjel rázta az autót a vihar és ha leengedtem az ablakot, beesett az eső, ha felhúztam, meleg volt.
De az eső legalább meglocsolta a virágokat.
A Silver Islands csúcsai a sóssivatag közepén merednek az ég fele.
Most csak két rövid felfedezőutat tettünk itt, de a "szigetek" körbeautózása is tervbe van véve.
Nekem akkor tetszettek meg igazán, amikor az állomások között ingáztunk.
Először csak elindultunk fel vaktában a hegyek fele, a szigetek egyik legmagasabb csúcsa, a Volcano peak fele..
Odáig nem mentünk fel, csak az első gerincig, ahonnan gyönyörűen látszott a sivatag.
Meg az egyre bizarrabb szilkaalakzatok.
Itt el lehetett kóborolni egy keveset, nézni a barlangokat, üregeket és néha felszedni egy-egy érdekesebb követ.
A hegyekből csak az éhség kergetett vissza az autóhoz.
Ekkor másféle, de szintén izgalmas kilátásban gyönyörködtünk.
Neked ez semmibe se kerül, én viszont kapok egy kisebb jutalékot az eladásokból, amibúl falatkát veszek Yodának.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése