- Azonnal ki kell mennem, azonnal, most most most! - ugrált körbe Puppey.
- Várj, 42 két fok van kinn!
- De ki kell menni, ki kell menni, ki kell menni, most most most! - azt hittem a fák hívják a fiatalurat és gyorsan felcsatoltam Puppeyra a pórázt és elindultunk kifele.
Engem már az udvaron mellbevágott mind a 42 fok és éreztem, hogy árnyékom beleég a járdába.
Puppey elindult a szomszéd háza és kutyája fele, megállt és hangosan ugatni kezdett, majd mint aki jól végezte dolgát visszaiszkolt a jó hűvös házba.
- Ezt jól megmondtam neki - sóhajtott elégedetten és bebújt kedvenc szekrényébe.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése