2013. december 27., péntek
2013. december 26., csütörtök
Mi lesz a hercegnővel?
Álltunk az állatboltban és nem hittünk a szemünknek.
Újra elolvastuk a táblácskát.
Aztán megint.
Az üzenet lényege annyi volt, hogy ne simogassuk és csókolgassuk a hüllőnket.
A simogatás még rendben van. De csókolgatni?
Elszomorodtunk.
Mi lesz a békává változtatott elvarázsolt királylányokkal és királyfikkal?
2013. december 25., szerda
Karácsonyi szomszédolás
24-én az utca megtelt osonó vagy nem osonó birtokháborító szomszédokkal. Volt, aki odasompolygott a többiek házához, volt, aki becsengetett. A lényeg, hogy mindenki ajándékokat vitt magával.
Nem értékes dolgok voltak ezek, éppen ellenkezőleg. Egy kivételt leszámítva mindeki sütött valamit otthon. Volt, aki kekszet készített, volt, aki mézeskalácsot, mások aprósüteményt vagy pekándiós marcipánt vagy csokoládéegérkét.
Szeretünk itt lakni.
2013. december 23., hétfő
Boldog karácsonyt
Jó látni a karácsonyi dekorokat - mondta egyszer R -, mert azt mutatják, hogy az emberek büszkék a házukra.
Erre nem lehetett mit mondani, mi is felszereltünk egy égősort. Lelkesedésünket mutatja, hogy épp -17 fok volt kinn.
Bár nem értek vele feltétlenül egyet R-rel és bár a legtöbb karácsonyi dekor nem az én izlésvilágomat tükrözi, azért jó, hogy vannak. A világot sokszinűen szeretjük.
Yoda is hasonlóképp gondolkodott, amikor nem tudta, hogy egyenként jelölje-e meg a világító cukorkákat, vagy kövesse őket.
Megcsodáltuk a behavazott jászolt.
A tetőn parkoló rénszarvast.
A hóban megbúvó rózsaszint disznót.
A karácsonyi fényeket. (Vajon minden évben felmásznak és felszerelik őket a téli zimankóban?)
A lényeg az üzenet: BOLDOG KARÁCSONYT!
2013. december 22., vasárnap
Párhuzamos történetek
1. Az Amazon egy csomag kiszállítását januárra igérte. December 19-re megérkezett.
2. A Bookline egy könyv kiszállítását december 19-re ígérte. A Bookline oldala szerint ezt időben ki is szállították, valahogy azonban a futár és a csomag csak december 21-én materializálódott a címzettnél.
3. Az Amazonnál előfizetünk mindenféle fogyó cuccra, például konyhai papírtörölközőre. A havi adag késett, írtunk az ügyfélszolgálatnak, akik elnézést kértek és azonnal kiküldék mégegyszer a rendelést. Aztán írtak egy újabb bocsánatkérő emilt és hozzátették, ha az elveszett csomag megjönne, használjuk egészséggel.
4. Írtam a bookline ügyfélszolgálatának, hogy nem érkezett meg időben a csomag. Nem válaszoltak.
2013. december 21., szombat
Utah - melegházasság - csoda
Michael Ferguson és Seth Anderson nem hitt a szemének a hír olvasásakor: Robert J Shelby szövetségi bíró döntése értelmében a melegházasság tiltása Utahban sérti az Egyesült Államok alkotmányát.
A pár azonnal a megyei önkörmányzatra rohant:
- Meg akarunk házasodni! - mondták.
A tisztviselők izgatottan telefonálni kezdtek, majd annyit mondtak:
- Sok boldogságot - majd egy baptista lelkipásztor gyorsan össze is adta az ifjú párt.
Aztán még vagy százat.
(Ribizlifozelek az ellentétes nemhez vonzódik, de ugyanakkor hisz abban, hogy az államnak semmi köze ahhoz, hogy polgárai kivel keresik boldogságukat. Sőt, Ribizlifozelek úgy gondolja, hogy mindenki, aki bele akar szólni, hogy fele vagy egész barátai kivel és hogyan élnek együtt, az perverz kukkoló.)
Természetesen a kormányzó azonnal fellebbezett egy szövetségi bíróságon. A mormon egyház megdöbbent, a népek meg csak házasodtak: azért is siettek, mert félnek attól, hogy minden csoda csak három napig tart. Abból is kettő hétvége.
Csicseriborsó báránnyal tagineban
Ribizlifozelek szereti a bárányt.
Yoda is szereti a bárányt.
Ezért Ribizlifozelek bárányos tagine-t készített csicseriborsóval.
Bárányos csicseriborsós tagine
- bárány
- turmeric
- só, bors
- olivaolaj
- két doboz csicseriborsó (Ribizlifozelek lusta, nincs ideje és amerikanizálódott. Akinek van ideje, használjon valódi csicseriborsót.)
- 2 felkarikázott répa
- apróra vágott hagyma
- egy pohár húsleves
1. A báránydarabokat megszórjuk turmerikkel, sóval, borrsal és forró olivaolajban pár percig sütjük.
2. A tagine-ban a hagymát megpároljuk, majd rádobjuk a húst, a répát és a húslevest. Másfél óráig közepes hőmérsékleten főzzük.
3. Beleszórjuk a csicseriborsót és még fél órát lassú tüzön hagyjuk összeérni.
4. Yodának is adunk belőle.
2013. december 20., péntek
A Jordán-folyó
- Megyünk a folyópartra bicajozni - mondta egyszer a pilóta.
- Jó szórakozást! - feleltem, aztán egy pillanatra elbizonytalanodtam.
- Folyó? Itt? Esetleg lefolyó...
Tudtam, hogy van itt egy folyó, de valahogy nem is tudatosult bennem, hogy lehet egy partja. Ahol még bicajozni is lehet. Néha láttuk a folyót autóból. Úgy nézett ki, mint egy nyitott szennyvízcsatorna, ami főleg használt ipari vizet vezet el. Hogy lehet itt bicajozni?
A Jordán-folyó a Utah-tavat köti össze a Nagy-Sós-tóval. A nagyjából hatvan kilométer hosszú folyócska szinte végig lakott területen kanyarog. Ezért sem értettem, miről is van szó.
A Jordán-folyóra gondolva a legjobb esetben is valami olyasmi járt a fejemben, mint a Rákos-patak, ami annyiban emlékeztet egy természetes vízfolyásra, mint egy vécécsésze.
Aztán letisztultak a dolgok: ez a folyó nem egészen olyan volt, mint amilyennek hittem. A folyópart maga ritkán épült be teljesen, egy kicsi ártér mindig megmaradt és a vízpart sosem volt magántulajdon. Ettől még elhanyagolt szeméttelep volt az egész évtizedekig. A kétezres évek derekán kitakarították a folyópartot, építettek mellé egy ösvényt és a központi részét kivilágították esténként.
A ösvény jelenleg durván hatvan kilométer hosszú és egyetlenegy darabja hiányzik a Utahi vásárváros közelében.
Yoda megnézzük? - kérdeztem a Mestert, aki méle lesben várta a postást.
- Meg - felelte Yoda és közben a folyóparton sétáló postásokra gondolt.
2013. december 19., csütörtök
A lottó és Utah
- Ugye vettetek lottót? - kérdezte Á a dollárban is több százmilliós nyereményre célozva.
- Nem vettünk. Utahban nincs lottó.
- Se pia, se lottó?
- Úgy van.
- Akkor ezért kapták kárpótlásul a sok nőt!
2013. december 18., szerda
Csokireklám
- Tökéletesek a fogai - mondta a fogorvos.
Azt hiszem, ideje lenne csokoládéreklámként dolgozni.
Belemosolyognék a kamerába, betolnék egy tábla csokit és azt mondanám:
- A jó fogak titka? Napi egy tábla Milka!
2013. december 17., kedd
Egy app
Világklasszis felhasználó élmény - olvastam.
Új felhasználói felület - néztem tovább.
Ùj tapasztalatok - folytatódott a leírás.
Egyszerû hangfelvétel.
Könnyû megosztási lehetôség.
Ráadásul egy napig ingyen!
De nem éltem az ajánlattal. A profi leírás ellenére a Fartbox és a hozzá hasonló programok kívül esnek a világomon.
2013. december 15., vasárnap
Utcakarácsony
- Legyen nálunk karácsony! - mondta C. Lett.
Nekem még most is fura, hogy a karácsonyfák és a karácsonyi fények hálaadás után jelennek meg. Ezzel együtt a december 14-i karácsonyi parti gondolata már teljesen hétköznapinak tünt.
Hat fele kezdődött a karácsony a ropogós télben. Melegszik az idő, már csak -8 fok van esténként, nem -17, de azért a hó még ropog.
Az utca karácsonyi fényárban úszik - mi is felszereltünk egy sor fényt. Állítólag ez azt mutatja, mennyire büszke a tulajdonos a házára. Szerintem azt is jelöli, hogy kevés a kandeláber.
- Lazac - mondta R - és letett valamit a konyhaasztalra, ami azért tünt kisebbnek egy bálnánál, mert le volt vágva az uszonya.
- Egyetek csirkecombot! - mondta T. T burgerei és csirkecombjai utcaszerte híresek, még a vegetáriánusok is áhítattal emlegetik őket. Nem beszélve Yodáról.
- Finom - rebegtem teli szájjal. T csirkecombjában szerintem több kalória volt, mint az összes többi cuccban összesen.
- Igyatok! - mondta C - Mit hozzak?
- Kostoljátok meg T csirkecombjait - mondta D. Ekkor már csak két csirkecomb volt a tányéron, amiből az egyiket valaki alaposan lerágta. Először a háziak ebére gondoltam, aki lelkesen cirkált az asztal alatt és merészen távoltartotta a csúszómászó gyerekeket területétől. Nehogy már elegyék előle az asztalról lehulló falatokat.
- Olyan a pincéd, mint az enyém! - nézett le a pincébe T az ajtón át. A pince úgy nézett ki, mintha egy áruház teljes készletét betonkeverôvel összekeverték volna, beöntötték volna a pincébe, majd lezavartak volna pár kétéves gyereket, hogy rakjanak rendet.
- Azonnal csukd be az ajtót! - mondta a házigazda felesége.
Még ettünk egy kis sonkát, meg sajtokat, meg csokoládét, meg beszélgettünk és ettünk és arra gondoltam, lehetne gyakrabban is karácsony.
Még ettünk egy kis sonkát, meg sajtokat, meg csokoládét, meg beszélgettünk és ettünk és arra gondoltam, lehetne gyakrabban is karácsony.
2013. december 12., csütörtök
Karácsonyi fény
Vettünk egy új karácsonyi égősort a házra - már minden szomszéd feltette a maga fényfüzérét, csak a mi házunk árválkodott sötéten az utcában.
Az égősor szép, háromszáz darabos és a fénye jó.
Mivel szőrszálhasogató vagyok, egy hibát azért találtam benne: az égősor fehér. A háromszáz darab fehér fányű izzó mellé tartalkéknak hat darab piros izzót csomagoltak.
2013. december 11., szerda
Angyalcsinálók
Háború. Halál. Gyilkosság. Szerelem.
Jessica Gregson az Angyalcsinálókban minden felvonultat, ami egy sikeres könyvhöz kell.
Amíg a férfiak a fronton vannak, az otthon maradt nők egy saját, jobban működő világot alakítottak ki. Ezt a világot a háború vége eltünéssel fenyegeti. Az egyik asszony megoldást talál a problémára és a férfiak sorban halnak meg.
A történet a viharsarki arzénes asszonyok esetének átértelmezése. Báthory Erzsébet mellett a tömeggyilkos arzénes asszonyok lehetnének Magyarország legmorbidabb reklámjai egy vállalkozóbb szellemű marketinges szemében.
A vizsgálat során tucatszám előkerülő arzéndús tetemek új megvilágításba helyezhették volna az idilli falusi életet, ha a hatóságok nem tussolták volna el gyorsan az ügyet. Ebben az esetben a halottszámláló egyesek szerint bőven túlpörgött volna százon.
Az Angyalcsinálók nem krimi. Nem szociológiai remekmű, ahol sírva fakadunk a mélyszegénység leírásakor és úgy érezzük, Twist Olivérnek tökéletes gyerekkora volt.
Az Angyalcsinálók jó könyv. Én csak arra vagyok kiváncsi, a szerzőnő férje mire gondol a mű olvasása közben.
2013. december 8., vasárnap
Köhög a könyhamalac
- Krrrrr - mondta a konyhamalac, miközben valami a torkán akadt. Ilyenkor reflexbol ismét megnyomom a malacot elindító gombot.
- KRRRR - mondta ismét a konyhamalac darálás helyett.
A kézikönyvek szerint ilyenkor egy bottal (fakanállal) meg kell piszkálni a konyhamalac torkán megakadt ételeket. Egy fakanállal nagyjából úgy lehet kotorászni a malac torkában, mint ahogy hópelyheket lehet szerelni hegesztőpisztollyal.
Különben is, ha bottal nyúlunk a malac torkába puszta kezünk helyett, hol marad az adrenalinlöket?
A malac torkában sem volt semmi.
Mivel ilyesmi már történt, rutinosan kapcsoltam ki és be a malacot.
- KRRRR.
Ilyenkor már csak egy dolgot lehet tenni az új konyhamalac megvásárlása és beszerelése előtt. Belenyúlni a malacba egy imbuszkulccsal.
A régi malachoz az albérletben volt kulcsunk. A ház malaca azonban igazi ártány volt és a pici kulcs szinte elveszett benne.
- Tudsz kölcsönadni egy imbuszkulcsot? - írta a pilótának. Neki természetesen mindene van, ami szerszám, szerintem a garázsában levő eszközökből fel tudna építeni egy lopakodót és még hangárt is tudna állítani köré. Imbuszkulcsa is volt,nagyjából két kilónyi.
A megfelelő kulcs kiválasztása után a Malac boldogan röffent és már lehetett is darálni a szemetet.
2013. december 6., péntek
Épül a villamos
Hittük is, meg nem is, hogy lesz itt villamos. 2011-ben a dolog még nagyon távolinak látszott.
2012-ben dolgozni kezdtek. Munkagépek takarították el a gazt és a
régi vasút maradványait.
A munka meglepôen gyorsan haladt annak ellenére, hogy a munkások és a gépek mindig megálltak, hogy elengedjék a járòkelôket.
Ennek Yoda különösen örült.
Nem is akarta megenni az építômunkásokat.
Tavaszra már lefektették a síneket és szeptemberben már végig lehetett sétálni a vágányokon.
Yoda imádta és rendszeresen ellenôrizte a szigeteléseket és a táblákat.
Novemberben megjelentek a villamosok és Mikulásra elkészült a vonal. Már csak ki kell próbálni.
Yoda lelkes. Még nem evett kalauzt.
2013. december 4., szerda
Yoda vitaminja
- Yoda, vedd be a vitamint!
- Nem.
- Yoda, kérlek, vedd be szépen a vitamint.
- Nem.
Yoda reggeli vitaminja egy külön műsor. Yoda nem akarja bevenni, de tudja, hogy a reggeli falatkák feltétele a vitamin elfogyasztása.
De azért ellenáll.
- Vedd be, itt a vitamin. Addig nem kapsz sajtot, amíg nem veszed be.
- Nem. De kérek sajtot.
- Nem kapsz, amíg nem eszel vitamint.
Pár perc után át kell térni a második fázisra. A vitamint bele kell csavarni valamibe, amit Yoda szeret. Yoda ilyenkor azt szeretné, ha a vitamint egy lazacba tekernénk, de csak egy darab parizert szoktunk erre a célra használni. Többen csodálkoztak, hogy így akarom Yodát becsapni, de erről szó sincs. Yodával mindketten tudjuk, ez az üzlet része. Ezután Yoda fancsali képpel megeszi a vitamint és kéri a sajtot. De most nem vette be, hanem megízlelte és kiköpte.
- Vedd be a vitamint.
- NEM.
Ma reggel elfogyott a türelmem, fogtam a vitamint és betettem a Mester szájába és befogtam a csőrét és kedvesen simogattam a torkát:
- Yoda, megeszed szépen azt a finom kis vitamint.
Öt perc után elengedtem a Mestert, aki megvetően végigmért és kiköpte a szőnyegre a vitamint:
- Látod? - mondta. Aztán, csak, hogy bebizonyítsa, ki az úr a háznál, megfontoltan a szájába vette a vitamint és rövid ropogtatás után lenyelte.
2013. december 3., kedd
Vegakacsa
Miközben Yoda a zárvatartás fogalmát próbálta feldolgozni, lett kacsa. Igaz, már nem mezei kacsát sikerült szerezni, hanem, méltón az utolsó utáni pillanathoz, igazi biokacsát.
Biokiskacsát.
Egy olyan biokiskacsát, akit antibiotikumok nélkül neveltek fel ebben a veszélyes világban.
Egy olyan biokiskacsát, akinek még húst se adtak, akit vegetáriánusnak neveltek.
A rossz minőségű képért elnézést kérek, reszketett a kezem a felháborodástól. Hogy lehet szegény kacsát húsmentesen táplálni?
A kacsa mindenevő. Étrendjéhez hozzátartoznak a halacskák, bogaracskák és egyéb apró vizi lényecskék.
Javaslom, szabadítsuk ki a fogságban senyvedő biokacsákat!
Mi egyet kiszabadítottunk és naranccsal és szójaszósszal fogyasztottuk.
2013. december 1., vasárnap
Mandulával töltött szalonnás datolya
- Ezt ismételd meg kérlek, nem volt teljesen követhető!
- Mandulával töltött datolya szalonnába tekerve és kisütve.
- Akkor jól hallottam.
Mandulával töltött szalonnás datolya
- mandula
- datolya
- szalonnacsík
1. A datolyát kimagozzuk és beletesszük a datolyát.
2. Szalonnába csavarjuk.
3. Kétszáz C fokos sütőben ropogósra sütjük.
4. Tálaljuk és magyarázkodunk.
5. Eszünk. Eszünk. Hízunk. Eszünk.
2013. november 29., péntek
Yoda és a Hálaadás
- Menjünk be!
- Yoda, zárva van.
- De a PetCo sosincs zárva és benn mindig kapok falatkát.
- Hálaadás van.
- Nem szeretem a Hálaadást.
- Yoda, a hálaadási pulykát szereted?
- Igen, de a pulykát én hálaadás nálkül is szeretem.
2013. november 28., csütörtök
Az amerikai kapitalizmus hanyatlása
Nem kacsa. Ez már-már szinte a világvége.
Hálaadás előtti napon nem volt kacsa a boltban.
Csak pulyka. Igaz, az akciós madár tíz dollárba került, de mi nem pulykát akartunk, hanem kacsát.
És nem volt kacsa.
Aggasztó.
2013. november 26., kedd
Nem értem
A Határátkelő blogon olvastam egy amerikai magyar nő történetét, aki egy évre Magyarországra vitte gyermekét, hogy magyar kultúrát szívjon magába.
Amikor diákigazolvány kellett volna a tizenegyéves gyereknek, beindult a Hivatali gépezet és a hölgynek sikerült újra találkozni a bürokratikus "kultúrával".
Most nem erről szeretnék írni, hanem arról, hogy a bejegyzés olvasása közben felmerült bennem egy apróbb gondolat: Magyarországon tizenhat éves korig tankötelezettség van. Tehát minden tizenhatodik életévét be nem töltött gyerek diák. Akkor, kérdem én, MI A FENÉNEK KELL DIÁKIGAZOLVÁNYT ADNI A 16 ÉV ALATTIAKNAK?
Lehet erre azt mondani, hogy igazolják, járnak iskolába, de a gyámhatóság nem diákigazolványt kér. És hát igazolvány birtokában is lehet iskolát kerülni.
Azt is lehet mondani, hogy a nem úniós külföldiek gyerekei nehogy már megkapják a mi kedvezményeinket a BKV-n, de vajon hány több hónapot Magyarországon élő olyan külföldi van, akinek a gyereke nem diák? Most azért a pár emberért érdemes ezt az apparátust fenntartani?
Ha gyerek akkor diák. Kész.
Mit kell ezt ennyi pénzért túlbonyolítani?
2013. november 24., vasárnap
A hatékony fûtés
A régi, pazarló 49 éves kazán helyére új, energiatakarékos került. Többé nem forró a kémény, a szupertakarékos szerkezet azt a hôt is felhasználja.
A elektromos- és a gázmûvek is támogatta az átállást nagyjábòl 600 dollárral. A dokumentációt megcsinálta a kivitelezô, nekünk szinte csak postázni kellett. A szolgáltatók meg heteken belül utalták a pénzt, ami jól jön, merteddig hulladékhôvel fûtöttük a pincét, mint kiderült.
Most meg kell csináltatni a pinceablakokat, hogy az a 6% elvesztett hô benn maradjon és ne fagyjanak meg a befôttjeink.
2013. november 23., szombat
Békebeli hangulat
Nyugodt és békebeli helyen lakunk.
A postás csak jön, hoz egy csomagot és leteszi a veranda korlátjára.
Aztán elmegy.
Se kerítés, semmi. Csak a csomag. Bárki elvihetné, de nem viszi.
Mi meg, ha hazajövünk, levesszük a csomagot és bevisszük a házba.
Aztán már csak aktiválni kell az új iPhone5S-t.
2013. november 22., péntek
A biofarm
A biofarm a körgyűrűn is túl, a városon is túl, a halottaskocsin is túl, ott, ahol a sok kis malac túr, ott volt, beékelődve két új lakópark mögé egy ottfelejtett szántóföldön.
Látszott, az utóbbi években épült be a környék, de pár farm még tartotta magát, szigorúan elzárva magát a növekvő várostól.
A barátságos tábla után kicsivel ott volt a farm. Bio volt. Organikus volt. Organikus pacik szaladgáltak. Biomalackák sivalkodtak és várták a szájukba az almát illetve a citromot. Naiv kecskegidák barátkoztak Yodával. Csirkék kapirgáltak valódi szemétdombon.
A távolban felsejlettek a hegyek.
Gyönyörű volt.
Organikus volt.
Bio volt.
És csakúgy, mint Salt Lake City, a világ legnagyobb nyiltszini bányája alatt terült el.
2013. november 19., kedd
Mormon temetés
Nyolc perc sétára volt az egyházközség épülete. Gyalog mentem. Ez nem amerikai dolog volt. Szomszédaink, akik szinte ugyanekkora távolságra laknak, mind kocsival mentek.
Hiba volt gyalog menni: az utcáról betérőket senki sem fogadta, bezzeg a parkoló felől érkezők himnuszos könyvet és emléklapot kaptak.
Egyre többen lettünk. Mivel már nem fértünk el, két egyházfi eltolta a százötven fős terem végén lévő válaszfalat, ami mögött újabb ötven hely jelent meg.
A templom végében még volt egy hely R-ék mellett. Ide préseltem be magam. Egyik oldalon R ült, a másikon egy rutinos templombajáró ismeretlen. Ő egyből elaludt, amint lehetett és csak akkor ébredt fel, ha fel kellett állni, vagy "áment" mondani. Egyébként békésen aludt.
Újabb emberek érkeztek. Ekkor eltolták a következő válaszfalat is. Azt hittem, leesek a székről. A harmonikafal elmozdításával a templomot egybenyitották egy kosárlabdapályával. Egy valódi kosárpálya volt, két palánkkal, eredményjelzővel.
Végtelenül praktikus és ötletes megoldás volt, ugyanakkor kelet-európai énem számára szokatlan.
A szertartást egy egyháziember nyitotta meg és ő is zárta le, közben rokonok és barátok mondtak pár szót. Ez a másfél óra volt a szertartás legmeghatóbb része. Egy-egy emlékezés után himnuszokat énekeltek, majd az egyháziember befejezte a szertartást.
- Hazavigyünk? - kérdezte R.
2013. november 18., hétfő
Leone (1930-2013)
Leone az egyik első ember volt, akit megismertünk az utcában. Amikor látta, hogy küszködünk a csomagokkal, a teherautóval, a házzal, mosolyogva jött, mesélt, beszélgetett és szólt, eszünkbe ne jusson többet teherautót bérelni, unokatestvére, K örömmel segít.
Első pillanattól kezdve barátként számíthattunk rá.
Pár hónappal beköltözésünk után töltötte Leone a 81-et, ezt egy utcabállal ünnepeltük meg.
Ha találkoztunk, mindig beszélgettünk egy kicsit. Néha vittünk neki süteményt, ő néha hozott nekünk friss gyümölcsöt a kertjéből. Amikor egyszer a rengeteg tennivaló miatt összecsaptak a fejünk felett a hullámok és levegőt se volt időnk venni, beállított egy komplett ebéddel.
Mindig mosolygott.
Sose legyen rosszabb szomszédunk.
Leone, hiányozni fogsz.
2013. november 17., vasárnap
Zsebszkenner
A könyv nagy volt. Brutál nagy. Akkora volt, hogyha valaki beleejti olvasás közben a kádba, szárazra kerül, mert a könyv mindent kiszorít. A könyv akkora volt, ha beviszik egy könyvtárba, más könyvnek már nem marad hely. Akkora volt, ha valaki feladja órán kötelező olvasmánynak, a diákok leiratkoznak a kurzusról vagy inkább elmennek hittérítőnek az őserdőbe.
Ebből a könyvből kellett beszkennelni két fejezetet, hogy tönkretegyük vele a diákok hétvégéjét.
A könyv azonban kinyitva kilógott a szkennerből. (Micsoda háztartás az, ahol nincs ipariszkenner?) Oldalanként se lehetett beszkennelni, mert ahhoz el kellett volna roppantani a gerincét. Ilyet meg kultúrember nem csinál, másfelől meg nem is biztos, hogy az ekkora böhömön működött volna. Mongol birkózó legyen, aki ennek a gerincét megroppantja.
Néztük a könyvet.
Néztük.
Aztán eszembe jutott, hogy lefotózom, aztán a fotókat összefűzöm pdf-ekbe és kész. Ekkor rémlett fel, hogy valamikor vettem egy szkenner programot (vulgó: app) a telefonra. Nem fűztem nagy reményt hozzá, de egy próbát megért.
Ekkor csodatörtént.
A szkenner alkalmazás működött. Kiválasztottam, hogy fekete-fehér dokumentumot akarok. Vaku villant és a képernyőn megjelent az eredmény, amit körbe lehetett vágni, hogy a feles részektől megszabaduljunk. Aztán lehetett hozzáadni a következő oldalt. A következőt. A következőt. A rengeteg oldalt pedig wifin át lehetett mozgatni a laptopra. Onnan már fel lehetett tölteni az óra oldalára és kész volt! El volt rontva a diákok hétvégéje!
2013. november 16., szombat
Füstbement vásárlás
Pár apróság gyorsan át tudja írni az ember délutáni terveit. Ha például a parkolóházban felfele büdös füst szivárog a motorházból, akkor határozottan felmerül a bevásárlás elhalasztásának szükségessége.
Biztos, ami biztos, elővettem a poroltót a csomagtartóból és kikapcsoltam mindent.
Az alapkérdés nem az volt, hogy mit vegyünk, hanem, hogy hogy menjünk haza. M szerencsére ráért és jött, mint felmentő sereg.
Belenéztünk a motorba, de semmit se láttunk.
Bátran beindítottuk a motort (miért fizet az ember biztosítást, ha nem ezért?) és ekkor kiderült, nincs kormányszervó. Se. De füst van.
Ekkor feladtuk a kisérletezést és hívtuk az autóklubot.
Este hat óra volt, kezdett hideg és sötét lenni. Az autóklubos vontató húsz perc alatt megérkezett és több tubus vazelin elhasználása után felvergődött az emeletre. A vontatóból egy gömb szállt ki. Nem hittem, hogy ilyen alkatú ember létezhet. Teljesen gömbalakú volt, kivéve hegyes szakállát, ami kimeredt a gömbből.
Se szó, se beszéd felkapcsolta az autót és vontatni kezdte, közben elmondta, mennyire be volt tojva, hogy nem fér el a parkolóházban. Amikor először vontatott, mesélte, akkor rosszul akasztotta fel a vontatmányt és az leszakadt, ő meg kiugrott a teherautóból, átugrott a guruló vontatott járműbe és kézzel lenyomta a lábféket.
Ezek után kapaszkodni kezdtem.
A gömb a szokásos szevízbe vitt minket, ahol már senki se volt, de a megrendelőlapot ki lehetett tölteni, majd bedobni a postaládába a kocsikulccsal együtt.
Másnap reggel kilenc előtt telefonáltak a diagnózissal (amit nem értettünk) és az árajánlattal (amit értettünk). Mivel elfogadtuk az ajánlatot, nekiestek az autónak és szereltek, szereltek, szereltek és délután háromra készen is lettek.
Szomszédunk, E, amikor megtudta, hogy a szervízbe igyekszem BUSSZAL, azonnal felajánlotta, hogy elvisz. (Tisztességes ember azt hiszem, itt nem jár busszal, kivéve, ha az egyetemre megy vagy onnan jön.)
Innentől minden egyszerű volt.
Fizettem. Az összegről elég annyit mondani, hogy első Amerikában vett autónk kevesebbe került. De volt autónk és még működött is. Szóval, elégedettek voltunk. Főleg azért, mert ez a hiba nem valahol a San Rafael hegyvonulat közelében jött elő, hanem a város közepén.
2013. november 13., szerda
Humor a sörben
A mormonok - hivatalosan - nem ihatnak alkoholt. A nem mormonok ihatnak. A nem mormon kisebbség egy része a kisebbségi két miatti frusztrációit sörös humorba rejti és megmagyarázza vele az evoluciót.
Meg a poligámia előnyös oldalát.
Az, hogy a sör milyen, az mellékes.
2013. november 11., hétfő
Veterans Day
A Veterans Day nem keverendő össze a Memorial Day-jel. A veteránok napján a kiszolgált amerikai katonákat ünneplik.
Ezen a napon a kertekben megszaporodnak az amerikai zászlók, méghozzá ideológia-mentesen. Az utcánkban egyaránt tett ki zászlót a héjáknál is héjább republikánus, a galambnál is galamblelkűbb vegetáriánus, a párnája alatt Magnummal alvó demokrata pilóta, az egykori katona és a pszichológus.
Aztán persze sokan elmentek vásárolni.
