2013. március 21., csütörtök
A szerelők
(Megjegyzés: a fotó nem a tetthelyen készült.)
Végül megvettük a tűzhelyet (ezt majd elmesélem később, ha nem felejtem el).
A tűzhely akciós volt, az árban benne volt a házhozszállítás és a beszerelés is, valamit a régi sütő elvitele. Az ár ugyanakkor nem tartalmazta a dugót, amivel a sütőt bele lehet dugni a konnektorba. Nagyjából úgy éreztem, mintha fullos autót vettünk volna - kerék nélkül, mert az extra.
De rendesek - gondoltam -, elviszik a régi tűzhelyet - aztán gondolkodtam egy kicsit.
- Ezeknek ingyen lesz egy jó tűzhelyük!
Gyorsan feltettem a régi tűzhelyt a craigslistre. Első nap egy százasért. Nem kellett senkinek. Második nap levittem az árat majdnem százra, 95-re. Az ugyanannyi, mintha száz lenne, csak sokkal kevesebbnek tűnik. Aztán levittem az utolsó előtti nap 45-re.
Azonnal jött az emil Dantétől. Dante művész volt: kevés ember tudta volna ilyen művészien felkötözni egy teherautóra a tűzhelyet. Szebb volt, mint egy
átlagos hexameter.
Egy nappal Dante látogatása után jött a sütő. Két keszeg kis ember behozta (vagy a sütő lendülete hozta őket) és beszerelte (bedugta), majd installálta a biztonsági borulásgátlót, egy kampót a padlóba, nehogy egy erőművész befeküdjün a sütő mellé és magára billentse. Állítólag ez veszélyes két-három éves gyerekekre, hogy megállnak a sütő mellett és a százvalahány kilós egységet megdöntik és az rájuk esik. Szóval, a berendezés a kis herkulesekre vigyáz.
Aztán alá kellett írni a munkalapot:
- Itt voltak a kiszállítók (na ja, a tűzhelyet teleportálták)
- Behozták a tűzhelyet
- Felszerelték a biztonsági berendezést
- Installálta.
- Tájékoztatott arról, hogy sütni veszélyes.
Elismerően bólogattam, egy bullshit generátor készíthette a papírt, ha egyszer installálták, akkor nem valószínű, hogy nem voltak itt...
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
1 megjegyzés:
Készülhetnek a muffinok! :)
Megjegyzés küldése