Nem tudtuk, hogy az Alcatel, amit veszünk, egy túlélőtelefon. Most már meg vagyok győződve arról, hogy egy esetleges termonukleáris robbanást a csótányok fogják túlélni és ez a telefon.
A készüléket L-nek vettük eldobható vendégtelefonként, hogy ne kelljen magyar telefonját használnia Salt Lake Cityben.
L használta a telefont, aztán egy nap elvesztette - azaz valóban eldobható telefonként használta. Kerestük mindenütt, csörgettük, de mivel rezgő üzemmódra volt állítva, csörgethettük. L hazautazott, mi pedig elfeledkeztünk a telefonról. Sütött a nap, esett az eső egy héten át, aztán egy nap paradicsomok között valami csillogót láttam. Szarkaként csaptam le a csillogó tárgyra, mert kiváncsi voltam, hogy milyen spéci paradicsomunk nőtt a földön.
A telefon három hétig pihent a földön. Naponta kétszer meglocsolta az öntözőrendszer, egy héten át a mindennapos zivatarok. A ketyerét vastagon belepte a föld és a sár.
Letisztogattam és egy dobozba tettem, amit megtöltöttem rizzsel és vártunk pár napot, amíg a telefon kiszáradt.
Aztán bedugtam és működött. Fene se érti, miért.
Neked ez semmibe se kerül, én viszont kapok egy kisebb jutalékot az eladásokból, amibúl falatkát veszek Yodának.
1 megjegyzés:
Nálunk a Samsung vizsgázott jól, miutána megjárta Sam gyomrát, nem találtatott jónak, ezért vissza jött, de mi is alkalmaztuk a rizses dolgot és az is müködött még nagyon sokáig! :)
Megjegyzés küldése