Séta Centerville-ben

- Ez kő! - mondtam ki megdöbbenve a triviális igazságot. Általában a utahi telepesek házai nem kőből készültek. Hirtelen kivételként a svájci falu jutott az eszembe, de ott is csak pár kőépületre emlékszem.

Itt Centervilleben azonban a kőépületek többségben voltak. Vagy a többiek nem maradtak meg.

Centervilla békés volt, jómódú és gondozott.

Öröm volt sétálni benne.

Az utcák végében magasodtak a hegyek, ahol sziklarajzokat láttunk pár éve.

Nem messze a telepesszobortól megláttunk egy régi benzinkutat.

Örültem, hogy ez a séta során is fogunk látni romokat, Puppey pedig örült a benzinkút pillérének.

Szeretem ezeket az optimista erőt sugárzó kutakat.

Ezt akkor zárták be, amikor a benzinár optimistán egy dollár körül volt egy gallonért.

Persze akkor még a legtöbb kút mellett szervíz is volt.

A szervíz Puppeyt nem érdekelte.

Ő fákat, oszlopokat és szögleteket akart.

- A postaládát is lehet?

- Nem, azt ne használd! - fektettem le a hátorkat, de ekkor a fiatalúr már nagyon illedelmesen ült.

Hátha...