Garázsajtószerelés

- Egyszerű szerelés, csak kivesszük a régi tengelyt és visszateszzük az újat - magyarázta a sokadik szaki youtube-on a garázsajtóról.

Tudom, hogy ez sose egyszerű. Bölcsész vagyok, de smucig, a garázsajtószerelő kihívása esetén 150 dollártól indul az akció és egy ilyen szerelés háromszáz alatt nem áll meg. Plusz alkatrész, amit a legtöbb szakember aranyáron ad és Amazonon vesz. 17 dollárért.

Sokat vacakoltam azzal, hogy megtaláljam az alaktrész gyári számát. Aztán keressek egy ekvivalencia-táblázatot, hogy ami ennél a cégnél ilyen számú, az más cégnél milyen számú. A piacon van három nagy garázsnyitót gyártó cég. Ők különböző árfekvésűek, de, mint kiderült, akármilyen olcsó vagy drága a garázsnyitó motorja, ugyanaz az alkatrész való bele. Az az érzésem, hogy a legtöbb garázsnyitó testvér, csak a dobozuk dizájnja és az árcédulájuk különbözik.

Szóval, áramtalanítás után kiszedtem a csavarokat, gondosan elrendeztem őket, elkezdtem kiszerelni az eltört tengelyt. Tudtam, nem lesz egyszerű: a csavarokhoz leginkább azok férnek hozzá, akiknek 3 centis a kezük és egy kezükön két csuklójuk van. Én nem ebbe a kategóriába tartozom. Azért kiszedtem a csavarokat, majd kiemeltem a tengelyt. Valóban egyszerű volt. Betettem az új tengelyt. Ez is egyszerű volt. Mindent vastagon bekentem zsírral. Aztán tettem volna vissza a láncot. Nem ment.

Az összes bemutatóvideón a szaki egy kézzel megfogja a láncot és lazán ráteszi a fogaskerékre. Maximálisan meglazítottam a láncot, szemembe ömlött a veríték, alattam csikorgott a létra és a lánc közelébe nem ment a fogaskeréknek. Mert aki felszerelte a garázsnyitót (átok reá és összes garázsajtószerelő rokonára!), úgy tette fel, hogy a láncnak fél centinél kevesebb holtjátéka volt. Szóval, lánc leszed (kettes látráról), felszerel (egyes kétráról), egyes létrához vissza, lánct meghúzni, kettes létrához vissza ellenőrizni, káromkodni és kezdeni előlről. Harmadjára már tudtam, hogy kell ezt csinálni. Összeraktam és boldogan áram alá helyeztem mindent, megnyomtatm a gombot, felberregett a motor, az ajtó felment két centit, majd megállt és becsukódott.

Mert rossz helyre tettem vissza a kocsit.
Kinéztem a használati utasításból, hova kell tenni a kocsit, leszedtem a láncot, beakasztottam a fogaskerékre, meghúztam a láncot, láttam, rossze helyen van, leszedtem megint, feltettem, szinte repültem a két létra között. Aztán kipróbáltam és nem működött, mert a sokadik láncigazításkor elmozdult a kocsi. Egy fogóval rögzítettem a kocsit, szétszedtem, összeraktam és már kipróbáltam volna, de nem emlékeztem, hogy ellenőriztem-e, hogy a garázs épp nyit, vagy csuk. Lánc le, ellenőrzés (jól volt), lánc összerak, áramba bedug és működött!

Örültem neki, mint majom a farkának, mindaddig, amíg el nem akartam indulni az autóval. Mert az autó az nem indult.

Egy garázsajtó halálhörgése

- Mi van? - nyomogattam a gombot és néztem, hogy a garázs nem csukódott be mögöttem. Párszor még megnyomtam, már csak a becsület kedvéért is, majd megnyomtam az órámon a garázst becsukó gombot, majd a telefonon is. Az ajtó nem csukódott be.

Kiszálltam az autóból és megnéztem a garázst. Benn megnyomtam a gombot és daráló hangot hallottam. A lánc nem mozdult és az ajtót nyitó-csukó motor hörögve darált valamit.

Azt tettem, amit minden normális ember tesz ilyenkor, akár szerelő Csernobilban, akár karbantartó Bopalban. Megnéztem, mi van erről a Youtube-on.

Volt egy csomó videó. A következő szabad óráimat e videók böngészésével töltöttem.

1. Szaki áll a létrán: "Óvatosnak kell lennünk, hogy ne sértsük meg az alaplapot úgy, mint én."

2. Másik szaki mutatja a kamerába a munka eddigi eredményét: "csak négy csavart kell kiszedni" - megszámolom, egy tucat csavar van a tányérban.

3. Egy furóval áll a következő szaki a létrán: "Ez nagyon egyszerű". Óriási reccsenés hallatszik, mire a mester: SHIT!

Ezzel a tudással felvértezve bátran megrendeltem a pótalkatrészt és nekiláttam a szerelésnek.