Yoda boldog vigyorral arcán használta a manikűrözött, dús füvet.
Vendéglők. Kávézók. Teraszok. Boltok. Vegyesbolt. Élelmiszerbolt. Ajándékbolt. Régiségbolt.
Parkok nyilvános vécékkel.
Parowan központján látszott, hogy egy városban vagyunk. Látszott, hogy az emberek szeretnek itt lenni és, hogy az önkormányzat és a lakosság mindent megtesz, hogy itt mindenki jól érezze magát.
Helybeliek beszélték meg az ügyeket egy kávé mellett, a cukrászda és a pékség finomságokat kínált. A falragaszok közösségi programokat hirdettek. Az emberek veteránautó-felvonulást szerveztek.
A turistainformációban (volt turistainformáció!) elláttak prospektusokkal és elmagyarázták, miért érdemes megnézni a temetőt és merre vannak a híres helyi sziklarajzok. Szeretnek minket, mert eljöttünk (és költjük a pénzünket) és éreztük, nagyon örülnek annak is, hogy innen néztük a napfogyatkozást.
Séta közben láttunk pár elhagyott épületet: a tejüzem kiköltözött a belvárosból és a belvárosi motel is akkor zárhatott be, amikor legyártották az előtte eladásra kínált 73-as Cadillac-et. De a belváros így is egységes maradt.
Sétáltunk és egy, a vidéki kisvárosokban gyakran szokatlan otthonosságot éreztünk.
Volt múzeum.
Volt mozi.
Volt több bolt.
Volt élet.
Végül is, ezért találta ki az emberiség a városokat.
4 megjegyzés:
Ez egy igazán kedves hely volt még igy a képek alapján is.
Minden volt,mozi,üzlet,tejüzem,iskola,templom,élet,igen minden VOLT s megmaradt örökre a kisváros lényege AZ UNALOM
Unatkozni? Unalom ellen hallgatnak Верка Сердючка-t. Ráadásul lehet időnként napfogyatkozást is nézni!
Amúgy ez a különbség a nagyvárosi meg a vidéki ember között. El tudok képzelni olyat akinek ez is túl nyüzsgő :)
Pár napra tökéletes volt nekünk. Hosszabb időre talán sok lenne a jóból.
Megjegyzés küldése