Yodás bejegyzést írtam volna, már leírtam, hogy emelte fel a lábát a Mester, amikor olvastam egy hírt. Ezt átírtam párbeszédes formába (ami a képzeleten mûve).
- Visszahoztam a nyomtatót.
- Mi baja?
- Nem jó. .
- Kérem a blokkot.
- Nincs.
- Itt vette?
- Mi köze hozzá
- Akkor sajnos nem tudjuk visszavenni.
- Mit képzel! Ez a nyomtató nem jó!
A Walmart közönségszolgálatán dolgozó ember türelmes volt és kinyitotta a tintasugaras nyomtatót.
A ketyere tele volt több ív nyomtatott százdolárossal.
A nyomtató valóban nem volt jó: pénzt nem tintasugaras nyomtatóval kell hamisítani és ha már a hamisító visszaviszi, akkor szedje ki belôle az elakadt papírt.
Az eladó hívta a rendôröket, akik kisebb bunyó után letartòztatták a férfit, akit rablás miatt amúgy is köröztek.
- Ez nem az én nyomtatóm - tiltakozott. Pechére a zsebe tele volt nyomtatott százassal - ha már a fejébe nem jutott...
Neked ez semmibe se kerül, én viszont kapok egy kisebb jutalékot az eladásokból, amibúl falatkát veszek Yodának.
4 megjegyzés:
Muhhahha :D:D:D:D
Jujjj!
Ha-ha, nem illik leirni, amit gondoltam hirtelen! :) :) :)
A pasim egyik osztalytarsa nem volt egy eszleny, viszont a torveny sem volt szamara szent. Idonkent masok altal hasznalt gepjarmuveket vett magahoz, tartos hasznalatra. Altalaban eladta oket egy ido utan, de egy bizonyos darabba beleszeretett es nem adta tovabb.
Tortent egyszer, h elloptak tole a jarmuvet. Jogos felindulasaban kihivta a rendoroket, h feljelentest tegyen. Azok ki is mentek es meglepve tapasztaltak, h az auto mar mint lopott szerepel a nyilvantartasukban. A fiatalembert vegul egy ausztral rokon vette magahoz, h ne kelljen a Kiralyno vendegszeretet elveznie :)))
Alacsony a kerites...
Megjegyzés küldése