Nem semmi

Az eredeti ökorecept szerint készült vegetáriánus pecsenyezsír szerintem jobb, mint a citromízû banán. 

Kultursokk

1. Mindenki magyarul beszél. 

2. Kevés a kertész. 

3. És a kertészek nem mexikóiak. 

4.  A melósok se mexikóiak. 

5. Minden picit többe kerül, mint Utahban. 

6. Mindenki, aki autóval közlekedik, siet. 

7. Van olyan, hogy "dugó".  Talán mégse olyan drága a benzin. 

8. A fû nem az elsôszámú közellenség. Mert nem vágják. 

9. Kivéve a legtöbb közparkot, ahol kínozzák a füvet: nem adnak neki inni. 

Intermezzo - A zebrán

A fèrfi kerek volt. Kerek volt az arca, a teste, a mosolya és a feje. De a zebrán a piroson egyenesen ment át. 

A furgonnak fékeznie kellett, hogy a gyalogos megtarthassa kerek formáját. 

- Legközelebb kivasallak! - üvöltötte a sofôr. 

- Akkor vasaljál ki! - üvöltötte vissza nevetve a kerek ember. 

Lebontották

Lebontották. 

Eltünt a <a href="http://ribizlifozelek.blogspot.hu/2012/07/az-omladozo-ufo-vegnapjai.html?m=1">PanAm</a> terminál, a szerényen csak Worldport-nak hívott épület és ezzel elveszett a polgári repülés egyik legendája. 

Kár érte. 

Mûködött 43 évet. 

Yoda New Yorkban

- Itt vagyok! - mondta Yoda. 

- Bujj vissza - szóltam rá - A repülôn nem jöhetsz ki!

- Azt csinálom!

- Nem! - ezzel behúztam a cipzárt és berekesztettem a vitát. A Mester sértôdötten meglapult hordozója mélyén. 

Salt Lake Cityben két gyönyörû kutyasétáltató park is van a reptéren, így Yoda kimozoghatta magát az indulás elôtt. 

New York más. Ott mindenki ideges, mindenki rohan és dohányzik, ha pedig éppen a volánnál ül, akkor még dudál is. 

A párás meleg, a zaj és a bûz szinte fejbecsapott minket. Salt Lake City sivatagi békéje után kemény volt az átmenet. Yoda nagyon utálta a repteret; rövid séta után megállt hordozója elôtt és bebújt:

- Majs Prágában szóljatok! - ezzel a fenekébe dugta az orrát, amit illatosabbnak találhatott a reptérnél, majd elszenderedett. 

Repülés

- Ott van! Oda nézz!

Az óceáni repüléshez lehetô legfélelmetesebb utitárs ült mellett mellettünk. Egy csecsemô.

- Ez az elsô útja - szólított meg minket a szülô - Ha esetleg gond lenne, végszükség esetén használják - és elkezdett cukorkát és füldugót osztogatni.

Nevettünk és már az se érdekelt, ha a baba Prágáig üvölt. De nem tette. Rövid játék és nevetgélés után elaludt és meg se moccant a leszállásig. Yodán kívül még senkit se láttam ilyen jól repülôn aludni.

Félreérthetô

- Gyere!

(...)

- Nem bántalak...

(...)

- Nem bántalak. Csak a feneked érdekel. Semmi más. 

(...)

- Tényleg. De vigyázni fogok. Nem fog fájni. 

(...)

-Yoda, komolyan ki kell nyomni a bûzmirigyedet!

Kék tinta

- Ez nem jó - mondta a hatósági állatorvos.
Felhúztam szemöldököm.

Azt hiszem, akkurátusan kitöltöttem az EU formanyomtatványt "ötnél kevesebb" kutya beviteléről. Az ötoldalas papírt az amerikai hatóság megcsinálta kétnyelvű verzióban is. (Magyar-angol verzióban erről az oldalról tölthető le.) A papír öt oldalas, szóval még mindig túl sok az erdő az Unióban. A takarékos amerikaiak ugyanezt az infót egy lapra teszik rá, igaz, nekik régen ebből hat másolat kellett. De már elég egy.

Az állatorvos ezt a papírt gondosan leellenőrizte és aláírta.

- Mi a gond? - kérdeztem.

Láttam, hogy a másik kliens, egy fiatal csajszi kíváncsian figyel. Mint kiderült, ő valami művészeti projekt keretében vitt teheneket Kanadába. Hogy a kanadai tehenek miért nem elég művésziek, azt nem tudom, de ha valaki képes a Művészetért teheneket furikázni , akkor már minden tiszteletet megérdemel.

A hatósági állatorvos rámnézett, éreztem, most valami sokkoló dolog fog következni. Nem elég Yoda három mikrocsipje vagy esetleg az EU zavart érez az erőben és nem engedi be a Mestert.

- A nyomtatvány jól van kitöltve -  sóhajtottam egyet -, de az állatorvos fekete tollal írta alá. Másszínűvel kell. Lehetőleg kékkel. A hamisítások miatt.


Behunytam a szemem. Lehet, hogy a szabály kitalálója színes tintákkal álmodott és nem hallott a színes nyomtatókról?

Új ösvény a Hidden Hollowban

Yodával szeretünk a Hidden Hollowban sétálni. Nem egy nagy séta, de vannak kacsák, meg halak, meg fák, meg rét és erdő és közel is van.

A bevásárlóközpont az túlzottan is civilizált, de ott meg lehet Banán Split-et enni.



A Hidden Hollow annak ellenére jó hely, hogy a környéke egyre jobban beépül. A kis parkot emellett be fogják kapcsolni Salt Lake City egyik nagy ösvényrendszerébe, a Parleys patak partján épülő gyalogos-kerékpáros korridorba.



Ez egészen a hegyektől kanyarog majd a Jordán folyóig és a házunkhoz közel fog elhaladni a villamos mentén.



A Hidden Hollowban több, korábban "földburkolatú" ösvényt lebetonoztak a Parleys Trail számára és már majdnem elkészült az alagút, ami a kisparkot köti össze Sugar House óriási parkjával egy nyolcsávos út alatt.



Yodával épp egy elveszett szemüveg mögött pózoló csigát próbáltunk lefotózni, amikor a kevés járókelő egyike megállt mellettünk és méltatlankodva azt mondta:

- Igen, Nature Trail, az, de BETON! Ez is beton, az is beton, milyen természet az, ami BETON!

Igaza volt, de azért a férfi meglepő jelenség volt,  ahogy ezek után szó nélkül sarkonfordult és elviharzott.

Mire magunkhoz tértünk, a csiga bemozdult a fotóba.

Humor a sörben

Utahban nemcsak isszák a sört, hanem nézik is és még ivás előtt is nevetnek.
Esetleg a mormonokon.