Yoda Prágában

Reggel volt.
Én a kávé utolsó cseppjeit hörpölgettem, Yoda megpróbált újabb falatkákat varázsolni már háromszor tisztára nyalt tálkájába.

Lassan közeledtünk Prágához.

Szemerkélt az eső.



Mivel úgy döntöttem, kihagyom a cseh hatósági állatorvost, volt egy kis időnk sétálni.



- Esik - mondta Yoda.

- És? Mit csináljak?

- Nyisd ki az ernyőt, majd megyek alatta - morogta a Mester.

Tavaly megvolt a Károly-híd, pár éve az Orloj, most a Lőportornyot céloztuk meg a Yodával. Egy világváros rengeteg látnivalót kínál a Mesternek.



A séta jól esett, főleg nekem, mert tudtam, hosszú repülőút áll elöttünk. Amikor is ülni fogunk.

Szerettem volna egy kávét inni valahol, de kora reggel minden zárva volt. Mivel az eső egyre jobban esett, visszamentünk a pályaudvarra, ahol már szakadó esőben vettünk jegyet a reptéri buszra.

- Embernek hatvan korona, kutyának ötven - mondta a sofőr.

- Látod, Yoda - mondtam a Mesternek - Itt végre emberszámba vesznek!