Kutyakomédia

Indulás elôtt átnyálaztam Yoda papírjait. Amerikai papírok. Útlevél. Hatósági állatorvosi papír. Végignézem. Valami nem stimmel.

Egy mondat hiányzik angolul a kétnyelvû papírról: a kutya egészséges és szállítható. Minden más ott volt. Kivéve ezt a mondatot. Mondjuk az egész papír errôl az egy mondatról szól. Na, ez hiányzott a kétnyelvû nyomtafványról. 

Kérjem meg az amerikai fináncot, hogy googlizza meg és fordítsa le magyarról?

Az amerikai szabályozás megváltozott. Veszettségmentes országokból (Magyarország nem ilyen), semmi se kell. Egyébként kell a veszettség elleni oltásról egy igazolás, de olyan, amin rajta van az oltó orvos neve, címe, száma. Ez megvolt, még Salt Lake Cityből hoztuk. Elvileg az EU-s útlevél nem jó. Nem árt egy papír arról, hogy az eb egészséges. 

Na, ez hiányzott.

Mit csinál egy tanácstalan Ribizli? Felhívja a papírt elrontó Hivatalnokot. Vasárnap. Tudom, az én dolgom átnézni, hogy a Hivatal jól dolgozik-e, de akkor is, kinek jut eszébe egy hivatalos papír szövegét ellenôrizni?  Az adatok stimmeltek, azt többen is megnéztük. 

- Rossz a hatósági papír és hétfôn utazom. 
- Akkor nem utazik. 

Ribizlifozelek elôtt több lehetôség volt. 
1. Forradalom!
2. Keresni egy állatorvost vasárnap délben és megkérni, nem túl legálisan írjon már bele. 
3. Keresni egy magyar hatóságit és elemileztetni a jó dokumentumot hétfôn. 
4. Keresni egy cseh hatósági állatorvost és hétfô délelôtt elintézni a papírt. 
5. Bízni abban, hogy a rengeteg papír elég lesz.

Egy ismerősöm, C szerencsére épp Budapesten volt. C-ről tudni kell, hogy egy időben Prágában élt és megtanult csehül. Fel is hívta a Vaclav Havel repteret Prágában, van-e hatósági állatorvosuk. Nem volt. ("Olyan bunkó volt, mint egy szlovák" - mondta C a hivatalnokról, ami mutatta, hogy Prágában nemcsak a cseh nyelvet és a sör szeretét szívta magába.)

Így végül a 2. pont mellett döntöttünk. Egy állatorvos minden szabály ellenére szépen beleírta angolul a hiányzó mondatot a szövegbe és ellátta saját pecsétjével.

Aztán a határon a finánc kezébe adtam a paksamétát, felfelül az útlevéllel, alatta az amerikai hatósági papírral. Az ember ránézett a papírra, megnézte az útlevelet, az amerikai papírt és a rápillantott Yodára, aki a reptéri oszlopokról álmodozott, mert hát a JFK-n fák nincsenek.

- Jó sétát - mondta és mehettünk pisilni.