Bezár egyik kedvenc vendéglőnk, a Coachman's.
Ami úgy nézett ki, mintha egy hatvanas évekbeli filmből maradt itt.
Film nélkül ez igaz is.
A hely 1962-ben nyitott és azóta semmit se változott.
Ez volt a hely, ahol reggel hatkor lehetett steak-et enni. Ahol bőr melltartós Harley Davidsonos, hosszú hajú, bukósisak nélkül száguldozó nők ettek és ahol egyikük se volt hetvennél fiatalabb.
Ahol hosszú szakállú motorosok udvaroltak a kiszolgálóknak és a bőrszerkós néniknek, akiknél minimum tíz évvel idősebbek voltak.
Ahol két tojás az minimum és a tojást többféleképpn tudták elkészíteni, mint erdélyiek a káposztát.
Ahol egy reggelivel éves koleszterinszintet lehetett pótolni.
Ahol a legfrissebb gyümölcs az eperszirup volt.
Ahol még volt zenegép és ahol még volt cigarettautomata. Mechanikus.
Ahol a pincébe tilos volt lemenni. Legalább harminc éve.
Ahol ma se fogadnak el bankkártyát.
Ahol tizenkilenc éve egy kokaincsempészbandát tartóztattak le, aminek a tulajdonos volt a vezetője és ahol ezekután az előző tulajdonos, drogbáró apja visszavette az üzletet.
És ahol semmit se változtatott.
Az árakat se.
Ahova összes vendégünket elvittük.
Ahova évente egyszer-kétszer elmentünk.
RIP Coachmans.
UPDATE: A vendéglő helyének további sorsáról itt lehet olvasni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése