Kellett menni egy kilométert egy ösvényen és már ott is voltunk az egykori szántóföldön.
A szigeten ott a skanzen, a Garr Ranch. Ez az egyetlen megmaradt tanya. Ez volt a legnagyobb és ennek volt a legbővizűbb forrása.
De a Garr Ranch mellett volt itt több kisebb telep is. Ilyen volt a Fryer-ék tanyája.
Két család élt itt egy-egy egyszobás házban (eleinte egyetlenegy házban) pár évtizedet. Megtisztították a földet a kövektől és gabonát ültettek. A sziget kedvező mikroklímájának köszönhetően általában két héttel korábban arathattak, mint a szárazföldön.
Volt egy krumpliföldjük is, amit a gyümölcsöshöz hasonlóan állandóan őrizni kellett, mert az őshonos állatok nemcsak a krumpli leveleit ették le, hanem kiásták a gumókat is.
Tartottak állatokat is.
Néha vadásztak a szigeten élő antilopokra.
Ha kellett valami, akkor leséltáltak a tópartra a kikötöjüke, felszálltak a vitorlásukra és elhajóztak Salt Lake Citybe (amit akkoriban még Great Salt Lake Citynek hívtak) és bevásároltak.
Ha szórakozni akartak, akkor szintén hajóra szálltak és elhajóztak vagy a Saltair-be vagy a Black Rockhoz vagy a Garfieldba.
Kemény élet volt.
Miután elköltöztek és minden mozdíthatót eladtak 1910 körül, a természet szinte minden nyomukat eltörölte.
Csak a házak alapjainak kövei, pár rozsdás vas és egy sír emlékeztet arra, hogy itt valaha két család igyekezett megélni és vallotta otthonának ezt a helyet.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése