- Pókember legyek, ha itt felmegyek - néztem fel a sziklafalra, majd vissza a térképre a telefonomon. Kétségtelen volt, hogy a térkép szerint itt kellett volna felmenni.
Még egyszer megnéztem a túraleírást: közepesen nehéz. Kötélről és hegymászófelszerelésről illetve a szükséges extra hat lábról nem volt szó.
- Puppey, odamegyünk - Puppey még fiatal és naív, nem tudtam annyira felemelni a fejét, hogy meglássa a párkányt, ahol a barlang volt.
Rövid keresés után találtunk egy helyet, ahol könyebben tudtunk felmenni. Puppeynak egyszerű volt: négy lábán felszaladt és csodálkozott, hogy lassan követjük.
Fenn már boldog volt: mi arra csodálkoztunk rá, hogy milyenek a barlangok, Puppey arra, hogy mennyi homok van bennük.
A barlangok története számomra nem teljesen világos: azt olvastam, hogy mesterséges üregekről van szó, ahonnan kibányászták a homokot. Azt nem értettem, hogyha a kőzetben homok van, akkor az a homok a kőzet üregeit tölti ki - szóval akkor ott van üreg, csak tele van homokkal. Tudom, bonyolult dolgokat kérdezek. Ha legközelebb Kanabban járunk - amikor remélhetőleg nyitva lesz valamilyen turistainformáció vagy múzeum - megkérdezzük.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése