Dél-Utahban hemzsegnek a dinoszaurusz lábnyomok. Puppey múltkor is élvezte a dinóvadászatot és meg akarta rágni a több millió éves nyomot.
Ebből kiindulva reméltem, hogy kanabi dinoszauruszok is tetszeni fognak neki.
A homokbarlangok közelében parkoltunk és egy meredek ösvényen elindultunk a fennsík teteje fele.
A vártnál sokkal gyorsabban haladtunk és egy kicsit problémásabb helyet leszámítva könnyen felértünk a mesa tetejére.
Valahol itt voltak a dinoszauruszok.
Puppey lelkesen keresett és végül talált is egy ígéretes sziklát.
Ilyen sziklát láttunk St George-ban pár éve az ottani dinoszaurusz múzeumban. Ott megtudtuk, hogy egy megszilárdult vízparti homok-agyag, amiben megmaradhattak lábnyomok.
És tényleg! Megmaradtak!
A sikeren felbuzdulva sokáig keresgéltünk a sziklákon.
Idővel Puppey elunta a keresgélést és napozni kezdett.
Ebből megértettük, hogy ideje menni - valóban, már kezdett picit egyhangú lenni a keringőzés a fennsíkon.
Nem akartunk végig ugyanott lemenni, ahol feljöttünk. A túraleírás szerint innen nem vezetett le más út, de mi inkább hittünk a saját szemünknek és elkezdtünk követni egy másik ösvényt, ami ügyesen kikerülte a legnehezebb szakaszt és pont egy elhagyott épülethez vezetett.
Valamikor egy út vezethetett errefele és az elhagyott ház egy műhely lehetett.
Ekkor már majdnem a parkolónál voltunk - Puppeynak nem kellett elhagyott épületeket rágcsálnia, kaphatott igazi ebédet.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése