Macskalépcső és autó-tájépítészet

- Miért nem megyünk autóval az ösvény kezdetéig? Azt írta a leírás, hogy bármilyen autóval oda lehet menni!

Puppey határozottan sértődöttnek nézett ki, hogy nem a Macskalépcsőig megyünk autóval.

- Én nem hiszek ezeknek a leírásoknak, fogadjunk, hogy a kanyar után tankkal se lehet elmenni!

Tévedtem. Tankkal el lehetett volna menni. Sőt, a mi autónkkal is - miután az alváz feleslegét lecsiszoltam a köveken.

- 

De mi az az extra fél kilométer? Pár extra megrágható fa és megcsodálható szikla.

A kanyon pillanatok alatt összeszűkült és mi visszatértünk a szokásos sziklamászó ritmusunkhoz:

Ledobtam a túrabotot, lemásztam, leszedtem a türelmesen váró Puppeyt, majd mentünk a következő nagyobb szintkülönbségig.

Aztán kezdtük mindezt előlről.

A szurdok itt már kezdett igazán szűk lenni, Puppey egyik faltól könnyedén át tudott pisilni a másikig.

Innen már csak pár macskalépcső volt a lényeg, az autótorony.

Ezek nem elszórt, kidobott, kisodródott, lezuhant autók voltak, mint amiket a Farmington-kanyonban vagy a Roncsautók vízmosásában láttunk.

Ezeket a roncsokat komoly tervezés és műszaki vizsgálatok után telepítették ide.

A hatvanas években, amikor a sziklák tetején futó utat szélesítettették, a mérnökök úgy gondolták, hogy a homokos lejtők eroziójának megakadályozására a legcélszerűbb, legolcsóbb módszer egy autótorony építése.

Ezekkel az autókkal stabilizálták a homokos rézsüket. Az egymásra tornyozott autókat fém kábelekkel rögzítették a sziklákhoz.

Puppey rágnivaló maradékot keresett Detroit hajdani büszkeségein én pedig arra gondoltam, hogy ezek az autók valamikor tulajdonosaik szemefényei voltak.

- Ezeken nincs semmi rágnivaló - rázott fel elmélkedésemből az eb.

- Pisild le őket!

- Már megtörtént.

- Akkor menjünk tovább - tudtam, hogy a szurdok másik végén van pár sziklarajz.

Végül mégsem mentünk tovább. Gyakorlatilag a következő akadályon nem tudtam Puppeyval lemászni.

Mondjuk Puppey nélkül se lett volna triviális, de úgy megpróbáltam volna.

- Majd legközelebb bemegyünk a másik oldalról, onnan eljövünk idáig és akkor teljese bejárjuk ezt a szurdokot, most menjünk haza.

- Reccs - mondta Puppey szájában egy gally.

Elvettem Puppeytól az ágat, feltettem a sziklatömb tetejére, utánadobtam a botomat, feltettem a kutyát, majd utánamásztam és folytattuk a mászást, amíg ki nem tárult a völgy és el nem jutottunk az autóig.