A Santa Clara folyó völgye mindig is mágikus helynek látszott, ahova mindig is szívesen mentünk vissza.
Most egy lávamező melletti barlangnál álltunk meg egy pillanatra a Gunlock víztározó felé menet és ha már ott voltunk, csakúgy, vaktában elindultunk a sziklák között felfele. (Mint később kiderült, itt érdemes felfele menni a dombtetőkre.)
Nemcsak a kilátás lett jobb: a köveken sziklarajzokat fedeztünk fel.
Azt valószínűleg sose tudjuk meg, hogy miért rajzoltak labirintusra emlékeztető vonalakat a sziklába, de jól néztek ki.
Közmegegyezés szerint a hullámvonal valószínűleg vizet jelent, de itt megáll a tudomány.
A "csak" és "spirituális jelentés" ugyanolyan jó megoldások.
De a rajzok akkor is érdekesek.
A földön ekkor láttunk meg pár cserepet.
Egy réges-rég elhagyott falu helyén jártunk.
Valószínűleg ezt a tanyát katalógusba se vették a régészek, mert az ismert régészeti lelőhelyekre táblát szoktak kitenni, hogy ez egy régészeti lelőhely és nem szabad bolygatni.
Mi nem bolygattuk, csak végigsétáltunk és néztük, mi van a felszínen.
Rengeteg minden volt.
Például kőmegmunkálásból visszamaradt szilánkok.
Magyarul szemét, de régi.
Ott is hagytuk mindent - fedezze fel más is és élje át az izgalmat, hogy talált valamit.
Neked ez semmibe se kerül, én viszont kapok egy kisebb jutalékot az eladásokból, amibúl falatkát veszek Yodának.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése