
- Két nap van az égen!
- Kettő?

Valóban kettő volt - bár a hidegen ez nem változtatott.
Ezt a jelenséget hívják magyarul melléknapnak, hívják őket, de a jelenséget parhelion-ként is ismerik. Állítólag mondanak napkutyát is, ami az angol név, a sundog türöfordítása, de nem tudom, hogy miért és hogyan alakult ki.
Szemben a jelenséggel, amit a magaslégköri jégkristályok csinálnak.

Aztán a két nap helyet cserét.

- A Tatuinon vagyunk! - csaptunk homlokunkra.
De továbbra se lett meleg.

Cserébe megláttunk egy szivárványt.
Igen. Egy szivárványt. Ami nem szivárvány, hanem szaknyelven zenitkörüli ív.

- Ennek találjuk meg a két végét....

Aztán a hegyek aranyba öltöztek.
Az ég pedig bíborba borult.
Puppey csak legyintett az egészre:
- Nincs itt semmi rágnivaló.

Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése