Az Ezüst-szigeteken eltöltött éjszakán nagyon zavaró volt az ablakon beeső eső, illetve az, hogy az ablakot fel-le kellett huzogatni, hogy ne essen be az eső. Vagy jöjjön be a levegő. Vagy ne jöjjön be a levegő.
A problémának van egy egyszerű megoldása: fel kellett szerelni egy légterelőt. Ami viszonylag egyszerű volt.
Alaposan letisztítani a megfelelő felületeket, bekenni ragasztóval és rátenni a ragasztós légterelőt. Majd a leírást követve a műanyagot rásimítani az autóra, hogy az esetleges rések eltünjenek.
Simítottam is és csodálkozva néztem, honnan került vörös folyadék a légterelőre. Amikor aztán a ragasztó belefolyt a sebbe, akkor már tudtam, mi történt.
Hirtelen nem is tudtam, hogy szívjam-e ki a sebet és így szipuzzak egy kis ragasztót vagy csak átkozódjak és sziszegjek.
De a légterelők határozottan jól néztek ki és remélhetőleg működnek is.
Másnap az uszodában megfejtettem egy művészettörténeti rejtélyt.
Hogy miért tartja Jézus ujjait olyan pozicióban, amit egy halandó képtelen lemásolni.
Szóval azért, mert próbálják ujjaikat összenyomni, hogy a seb ne nyíljon szét a vízben úszás közben.
Jézusnak ez nem sikerült és inkább gyalog ment.