
A malomba, a malomba - nem volt három tarka macska.
Meg bejárat se, mert be volt zárva.
Majd áprilisban nyit.

Már elkönyveltem, hogy feleslegesen jöttünk ide, amikor megláttam valamit.

Nem hittem a szememnek és gyorsan közelebb mentem - persze Puppey is jött velem. Engem a műanyag dobozok vonzottak, őt az oszlop.
Meg a műanyag dobozok.

A régi szép időkben, nem is olyan régen, az emberek reggelente vettek egy újságot és azt olvasták munkába menet. Vagy ebéd közben.

Amerikában egykor ilyen dobozokból is lehetett újságot venni.
Ezek az újságautomaták a régi szép idők emlékei. Egy dollárt kellett bedobni - vagy huszonötcentesekben, vagy tízcentesekben vagy ötcentesekben és aztán ki lehetett nyitni az ajtót és kivenni egy újságot.
Akármennyit ki lehetett volna venni, de akkoriban senkinek se jutott eszébe, hogy az összeset kivegye.
Lehet, ha se gondolna erre senki - nem tudom. Nyomtatott újságot évek óta nem láttam itt.
Egy időben könyvtárban olvasgattam papír újságot, csak az érzés kedvéért. Hogy érezzem, hogy zizeg. Nem is tudom, hogy a helyi könyvtárakban vannak-e még napilapok. Azt hiszem, elmegyek és megnézem.
Ha vannak, leülök egy kényelmes fotelba és zizegek egy keveset a napisajtóval.

Erről az újságosdobozról készült egy kacsafarknyi videó, amit itt lehet megnézni.

Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése