A következő címkéjű bejegyzések mutatása: racionalizálás. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: racionalizálás. Összes bejegyzés megjelenítése

2008. július 16., szerda

Közgazdasági gondolkodásmód


Szentendre, Foter
Originally uploaded by ribizlifozelek

Állandóan arról olvasni a sajtóban, hallani a rádióban, hogy racionalizálni kell a költségeket.
Ez minden bizonnyal igaz is, viszont a költségracionalizálás a racionalizálandó szolgáltatlás halálához is vezethet.
Egy spanyol utazási iroda több évig sikeresen értékesitett egy Szentendre-programot.
Az utasokat a Március 15 térről busszal vitték le. Az idegenvezető telebeszélte a fejüket. Leparkoltak Szentendre felső végén, onnan besétáltak a városkába. Útközben megnéztek néhány boltot, ez kiváló alkalom volt a magyar népművészet bemutatására és egy kis jutalék későbbi begyűjtsésére. A Fő téren az idvez még mesélt egy keveset, megnézték közösen a kisebbik szerb templomot és a Kovács Margit Múzeumot. Ez nagyjából 45 percet, egy órát tartott. Maradt úgy egy-másfél óra szabadidő. Ezután egy bérelt hajóra szálltak, a hajóval pedig lecsorogtak Budapestre. Útközben az idvez mesélt mindenfélét a Dunáról, meg a kenukról, ha szerencséjük volt, láttak pár monokinis nénit valamelyik eldugott homokos parton. Útközben mindenki kapott egy szelet tortát és egy italt. A hajó Budapesten még ment egy kört, elúszott a Gellértfüdőig, majd kikötött valahol a Jászain. Innen az utasokat busszal visszavitték a szállodákba. illetve letették a központban.
A dolog működött. A program 10-12 részvevőtől már nyereséges volt. Idővel aztán egy közgaszdász gondolkodású valaki megnézte a programot.
Megállapitotta, hogy a program jó, de igazából a torta feleseges kiadás. Szentendrén amúgy is van egy csomó cukrászda. Arra is rájöttek egy évvel később, hogy az ital is felesleges. Jól néz ki, de hát a hajókon amúgy is van egy bár, aki akar, ott is ihat.
Úgy egy év múlva arra is rájöttek, hogy a kirándulás legdrágább pontja a hajó és elkezdtek Budapestről hajózni. Busszal elmentek odáig, vasalták a Dunát. Idővel a hajót teljesen kivették a programból és külön kirándulásként árulták.
Arra is rájöttek, hogy a Kovács Margit belépő drága. Kivették. Majd pár évvel később a szerb templom 100 Ft-os (ma már 200 valamennyi) jegye is sok.
Ekkor a program annyiból állt, hogy busszal elmentek Szentendrére, az idegenvezető sétálgatott fél órát az emberekkel, mutogatta a boltokat, majd ajánlotta megtekintésre K. Margitot és a templomot.
Az emberek ekkor panaszkodni kezdtek.
Szentendrén nincs semmi - mondták -; csak egy csomó bolt. Reklam'ltak az irodában, meg visszakérték a pénzt.
Az iroda vezetése ekkor megállaptitotta, hogy a Szentendre program nem jó, ezért törölték a kiválatból.