Puppey és a robot harca

Puppeyt májusban még nem érdekelték a robotok, azonban mostanra érett(eb)b lett és erős érdeklődést tanúsított a robotika iránt. Talán mert otthon néha Lemet és Asimovot olvasunk.

A harc Puppey teljes győzelmével ért véget, az útról lemenekült és elakadt járgányt mi tettük vissza az útra, hogy Puppey újra megtámadhassa.

Persze az is lehet, hogy Puppey csak a robotban levő kaját akarta.

A robotok köztünk gurulnak

Valami elsuhant a lábam mellett és nem Puppey volt és nem mókus.

Néztem a guruló szemetesládára emlékeztető valamit, ahogy apránként navigált az emberek mögött.

Puppeyt a guruló valami nem érdekelte (ez csak fél évvel később változott meg), talán mert nem pattogott, mint egy labda és mert nem volt bozontos szőrös farka, mint egy mókusnak.

Engem azonban nagyon is érdekelt a valami és utána eredtem (ellentétben a labdákkal és a mókusokkal).

A robot átmanőverezte magát az egyetemet látogató turistacsoporton, majd elindult tovább. Volt, aki szemezett vele, más észre se vette.

Mint később megtudtam, egy sajátos ételhordóval hozott össze a sors: az egyetemen nyolc ilyen robot hordja ki a rendeléseket a konyháról.

A robotokat Starshipnek hívják - mondjuk én Artúrnak nevezném őket -, az online megrendelt ételt a vendéglős bepakolja a tárolóba, majd a robot elindul a megrendelő által egy térképen beállított helyre.

A kiszállítás pár dollárba kerül, de a robot nem tarhál borravalót. Sőt, gépolajra valót se.

A robotok hat kilométer per órával haladnak és elsőbbséget adnak mindenkinek, autónak, villamosnak, gyalogosoknak, bicajoknak és valószínűleg a mókusoknak is.

Amíg fel nem lázadnak és el nem rabolják a kiszállított sütiket.

Tearobot

Nehéz a világ másik feléről ajándékokat küldeni. A fényesebbjét a magát hollónak álcázó szarka eszi meg, a csomagok néha eltűnnek vagy felszívja őket valami rejtélyes időhurok. (S hívott decemberben, hogy köszöni a júliusban neki Budapestről küldött képeslapot, éppen karácsonyra megérkezett. “Dupla öröm” - mondtam neki. S-ről tudni kell, hogy egy EU országban lakik egy megyeszékhelyen, tehát azt se lehet mondani, hogy el lenne vágva a világtól.) A csomagok belsejében turkáló fináncokra már szót se érdemes vesztegetni.



Szerencsére otthon is egyre több lehetőség van on-line venni ajándékot: könyvet a Bookline-on, csokoládét a ChocoCard-on. Ezek az eddigi tapasztalatok alapján jól működő, korrekt cégek. Néha azonban jól esik valami apróságot innen küldeni, valamit, amit itt látunk meg és amiről tudjuk, a megajándékozott örülni fog neki.

Így került a látóterünkbe a tearobot. Egyszerű és ötletes. A teafiltert vagy a teafüvet betesszük a robotba, azt meg betesszük a forróvízbe. A robot közben kapaszkodik a karmaival, miközben elkészül a tea. (V-nek annyira tetszett, hogy majdnem ő is vett egyet.)



Egy nap fogtam a robotot, egy tábla különleges csokoládét, majd elügettem a postára. Itt kitöltöttem egy vámárunyilatkozatot, majd feladtam postán a robotot, aki kevesebb, mint tíz nap alatt elrepült Budapestre L-hez és már szorgalmasan főzi a teákat.

L, boldog születésnapot!