Jeladó a szülészeten

-Sssssssasssz - Sz férje, az újszülött apja kórterembe zárt ôrültként masírozott fel-alá a szülôszobában, karjaiban az üvöltô gyerekkel és hangosan sistergett.
- Jól vagy? - mi voltunk az egyszerre engedélyezett két látogató.
A sistergô apa és a kotnyeles Ribizli.
- Sétálok vele, mert attól elalszik.
- Igazad, van, ha eleget sétálsz, elôbb utóbb elalszik. Lépésszámlálód van-e?
Morcos pillantás volt a válasz, a boldog apa össze-vissza szlalomozott a trapéz alakú 14 négyzetméteren.
- És mi a sziszegés? Felforrt az agyvized?
- Ettôl megnyugszik.
- Próbáltad? - Ribizlifozelek maga volt a vigyorgó szkepticizmus.
- Nem, de olvastam.
- Miért nem mész ki a folyosóra? Ott aztán gyalogkakkulhatsz körbe-körbe, ameddig akarsz.
- Csak bölcsôben lehet gyereket kivinni.
- Biztonsági okokból.
- ??? - fejezte ki értetlenségét a Ribizli. Beszélni felesleges lett volna az Üvöltésben.
- A szobából csak így mehet ki. Van a lábán egy jeladó, ha innen kikerül, jelez. Ha a szülészetrôl kikerül, jelez és lezárják a kórházat.
- Jack Bauer is jön?
- Egyszer leesett róla (nem Jack Bauer - Ribizlifozelek). Azonnal jöttek, hogy riasztani kell-e a nindzsákat. Amikor hazaengedik, ünnepélyesen leveszik a karkötôt a lábáról.
Tetszett a dolog, de azért nem álltam meg a következô kérdést:
- Igaz, hogy Stanislaw Lem-et olvasol neki?
- Igen.
- Próbálkozz majd egy kis Orwellel is.