
- Leeresztették a víztározót - mondtam Puppeynak, aki értetlenül nézte az üres medret.
- Gyere, megnézzük - tettem hozzá.

Hamarosan lelkesen haladtunk a víz száraz helye fele.

- Minek jövünk ide? - kérdezte csodálkozva a fiatalúr, miközben a megszilárdult iszapon haladtunk előre.

- Láttam valamit és meg akartam Neked mutatni.

- Ez a tározó nagyjából kilencven éves, egy kisebb megszakítással ezt a helyet azóta víz borítja.

- Ezek a farönkök azóta víz alatt vannak és ezek a fák kilencven éve nem láttak kutyát - úgyhogy parancsolj, Tied a pálya! - és Puppey ment és megtette kötelességét.

Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése