Szinesztézia

Gyerekkoromban nekem nem volt Macskafing kifestő könyvem.

Így azt is később tanultam meg, hogy a mikor érzeteket cserélünk fel, mint például amikor kifestjük a macskafingot, az a szinesztézia.

Azt hiszem. Rég volt.

Akármi is az, büdi.

Majális Puppeyval

- Nézd Puppey, ez a rét olyan, mint a Majális című festményen, tudod, amit Szinyei festett.

- Látod? - kérdeztem az Ebet.

- Látom!

- Te nem is rétet nézed, mit nézel ilyen áhítattal?

- A hátizsákot.

- A hátizsákot? Miért?

- Mert ott az uzsonna, az uzsonna, az uzsonna - és ezzel Puppey önkiszolgált.

Euréka feltámad

2008-ban voltunk először Eurékában.

Azóta a város feltámadóban van.

A főutca előnyére sokat változott (2023-as fotó fenn, 2008-as lenn).

A jobb oldali épület ma menő étterem, a többiben kőboltok,  régiségboltok és taxidermia üzletek nyíltak, ahol mindent lehet kapni, amit ki lehet tömni.

(Nem akartam nekik ajánlani szlogennek a "ha le tudod lőni, mi ki tudjuk tömni" mondatot, de szerintem határozottan sikeres lenne.)

A postahivatal helyén ma motorkerékpármúzeum van.

Mivel nem vagyok motorszakértő, nekem a korabeli mosdó ragadta meg a figyelmemet. 

A csaptelepek újak, de a szappantartó csodaszép és eredeti.

Több összedőlt és elhagyott régi ház van a főutcában.

Miként a Motormúzeum tulajdonosától megtudtam, a romok új gazdája a régi téglákat 1-2 dollárért árulja. Szedd magad akció keretében nyolcvan centet kér egy darabért.

Az unatkozó motormuzeológus pár szabad pillanatában megszámolta, hogy százezer tégla van az épületben kibontható állapotban.

Pár üres ház még menthető. Egyiknek ugyanolyan mozaikja van, mint amit Metropolis szállodájában is láttunk.

Kristály és régiségboltból már három is volt. (Ómagyarul ezeket ócskásnak mondanám.)

A legnagyobb bolt tulajdonosa Crazy Mary már évek óta szépítgeti régiség és kristályboltját.

A tető kifestését már feladta, egyébként boltja egy csoda.

A két első épületben - mert Mary két házat vett meg a főutcán - van a régiségbolt, míg hátul van a lakása.

Pont a régi titkos alagút mellett, ami a bankkal (legfelső képen a narancssárga épület) közötte össze boltját (a türkiz és a tőle balra levő épület).

Mary boltja egykor egy kocsma (szalon) volt, az emeleten bordéllyal és harminc méter mély kúttal a szalon közepén. Itt hűtötték az italt és rejtették el a szesztilalom alatt a piát, amit a bankba hordtak páncélautóval és a széfben tároltak, mielőtt az alagúton átvitték volna a multatóba.

Sokat gondolkodtunk, honnan szerezhetik be a régiségboltokban a rengeteg cuccot. Végül arra jutottunk, hogy a még elhagyott házak ma is kimeríthetetlen kincsebányát jelenthetnek.

Szervízreklám

“Fékre van szüksége? Itt álljon meg. Ha tud.”

Megjegyzem ezt a helyet. Szellemesek és az pluszpont. 

A Judge Mine felett

A végre beköszöntő nyarat kihasználva felsétáltunk a Judge mine fölötti házikókhoz.

A nagy hónak köszönhetően annyi volt a víz, hogy az alagúthoz nem tudtunk közelmenni lábfürdő nélkül.

Az egykori robbanóanyag-raktárhoz vezető folyosó most télen végleg és végig beomlott. Jól gondoltam pár éve, hogy nem sok mindent tartja raktár hátsó részét. És az elsőt se. 

A bejárat azonban ott maradt és áll a nagy hóban.

Feljebb az üzemcsarnok jó állapotban volt.

A kisebbik faházat (lásd első fotó) azonban alaposan megviselte a tél.

Látszólag benn semmi se változott, ugyanúgy ott volt a rengeteg szétszórt cucc, ahogy valamikor hagyták.

A ház azonban elmozdult és egyszerűen nem érződött biztonságosnak. 

Az ablakon benézve viszont nagyon is látszott, hogy valami látványosan nem stimmel az épülettel.

Azt hiszem, jól tettük, hogy nem mentünk be és azt hiszem, többet nem is fogunk.

52 év

52 év után állatorvosunk nyugdíjba ment.

Egy tanyán nőtt fel az erdőszélen, petróleumlámpával világítottak és az egytantermes iskolában ő volt az egyetlen diák az évfolyamon.

Falusi gyerek volt - nem is akart több tehenet ellátni, kisállatorvos lett.

Négy év után megvette praxisát és 48 éven át vezette állatkórházát.

Saját kezével építette át délutánonként a rendelőt, hogy olyan legyen, amilyennek az ideális állatkórházat tartotta.

Ő gyógyította Yodát is és Puppeyt is.

Mindig kedves volt, mindig türelmes és mindig mindent részletesen elmagyarázott.

Tudtuk, hogy egy ideje árulta praxisát. 

Nyolcvanhoz közeledve is napi nyolc órát dolgozott, állva, megszámlálhatatlan kilométert legyalogolva.

Nagyon szeretjük, bízunk benne.

Felesége ötvenötoldalas sűrűn teleírt címjegyzékéből hívta meg a gazdikat a nyugdíjbavonulási partira.

Csak egy valamit sajnáltunk - a búcsúbulira se a kutyákat, se a macskákat nem hívták meg, csak a gazdikat.

Házikók

Federal Heights a városnak az a negyede, ahol a város alapítása idején a szövetségi állam alkalmazottai éltek.

Főleg katonák, de a katonás múltra csak a közeli Fort Douglas emlékeztet.

Federal Heights az a hely, ahova a tizenkilencedik század végén és a huszadik század elején a katonákat követve költöztek a tehetős, általában nem mormon bevándorlók.

Mivel az ideköltözőknek volt mit a whiskybe aprítani, olyan házakat építtetek maguknak, amilyent akartak és általában valamilyen csinos és akkor épp trendinek számító házat akartak - és nem olyant, amilyent a helybeliek szerettek.

Ők meg akarták mutatni, hogy nem teljesen helybeliek.

Ez sikerült is.

A házak általában nem olyanok, mint amiket az "igazi" helybeliek építettek.

Ma Federal Heights a város egyik legdrágább negyede. Vannak drágábbak, de általában kevésbé régiek.

Itt ezért nincs is uszómedence a kertben és a házak is "kisebbek", de a kertész itt is "kötelező" tartozék.