Moose
Originally uploaded by ribizlifozelek
Megszoktuk, hogy ha a város közeli hegyekben sétálunk, akkor őzekkel és szarvasokkal találkozunk. Esetleg darabjaikkal.
Jávorszarvassal eddig nem találkoztunk.
Ma ott állt velünk szemben az erdő szélén a City Creek Canyonban az út közepén és nézett. Nem ránk, hanem a lába előtt levő pocsolyába nézett. Lehet, saját magát csodálta - bár egy jávorszarvas nem olyan szép, hogy nagyon csodálhassa magát. Igaz, biztosan vannak nárciszista jávorszarvasok is. Ez a jávor inni akart. Mivel a jávorszarvas meglehetősen fura alakú lény - hosszabbak a lábai, mint a nyaka -, így le kellett térdeljen, hogy ihasson.
A jávorszavas egy pocsolyából ivott - tíz méterre egy pataktól, egy víztől tocsogó erdő közepén. Kétszáz méterre egy tótól. Kétszázötven méterre egy másik tótól. Először arra gondoltam, talán az erdőgazdasági jávművekből elcseppenő olaj teszi ízessé a vizet. Aztán az jutott eszembe, lehet az úton só. Fiatal jávorszarvas is megnyalja a sót.
A jávorszarvas térdelt és ivott. Mi néztük.
- Jávor, jávor, jávor - mondta Yoda - Játszunk, játszunk, játsunk - tette hozzá.
A jávorszarva felnézett, széthajtogatta lábait és emelkedni kezdett, aztán elügetett a patak felé.
Yoda bánatosan nézett utána.
4 megjegyzés:
szomorú lett a sztori vége. :)
Persze, mert a jávorszarvas elmenekült a Mester ereje elől...
:)))
Lehet a jávorszarvasok között viszont ő volt a legszebb! :)
Megkóstolta, kiváncsi volt rá, hát megkóstolta. Remélhetőleg nem lesz baja és a közeli tavat sem issza ki a sós löttyre.
Csilla, szerintem kell neki a so. Fiatal javorszarvas is megnyalja a sot :)
Ziebi, Parmezan, meg is ehette volna...
Megjegyzés küldése