Amerikai szavazólap

Megjött a szavazólap. Postán.

Ribizlifozelek elhatározta, hogy levélben szavaz. Talán mert Magyarországon ezt nem lehet. És a posta meghozta a szavazólapot levélben.

Az amerikaiak ugyanis hisznek abban, hogy lehet, valaki a szavazás napján nem ér rá. Külföldön van. Vagy él. Mármint külföldön. Ezért igyekeznek leegyszerűsíteni és megkönnyíteni a szavazás menetét.



Az Egyesült Államokban az elnökválasztás november 8-án lesz. Szavazni azonban nem muszáj akkor, hanem lehet korábban is levélben.



A hosszú szavazólaphoz hosszú használati utasítás jár. Le van írva, hogy kell beikszelni (vagy beixelni) a megfelelő jelölt neve melletti oválist: nem ikszelni kell, hanem satírozni. Javítani is lehet, ha valaki meggondolja magát.

Utahban a két nagy jelölt mellet még rákerült pár ember a szavazólapra, köztük McMullin, akinek komolyan van esélye arra, hogy itt fricskát mutasson a két nagy pártnak.



Az elnökjelölt mellett a kongresszusi képviselőket is most választják és a kormányzókat meg a utahi alsó- és felsőház tagjait is. Meg egy csomó egyéb válaszott tisztviselőt.



Az amerikaiak merész és smucig népség, ők úgy gondolják, hogy érdemes minden lehetséges választást beletömni egy szavazásba és nem félnek attól, hogy ez megzavara a választók fejét és elunják az ikszelgetést. Ixelgetést. Így még azt is megkérték, hogy Salt Lake megye bocsásson-e ki 90 millióért kötvényt, amiból fejleszteni tudják a parkokat. (Vegyen!) Ezt az ingatlanadó emelésével fedeznék.



Amikor mindennel megvoltam, a szavazólapot be kellett pakolni két másik borítékba, a külső letéphető liffentyűjét aláírni, majd az egészet leragasztani.



A szavazatot postára is lehet adni, de gondoltam, csökkentem harminc centtel az államadósságot és elvittem személyesen az önkormányzatba a szavatólapot és autóból bedobtuk az önkormányzatnál levő szavazódobozba és kész is volt minden.