Amerikai üzenetek

 

 Az amerikaiak nagyon szeretik vicces - vagy véresen komoly - üzenetekkel kommunikálni világnézetüket. Ezek az üzenetek megjelenhetnek autók lökhárítóin vagy egyetemeken, bárhol.

   

 Egyik ilyen üzenet akkora kedvenc, hogy még Yoda se jelölte meg! Ami kár volt, mert a legjobb Biden táblákat lopják is, annyira népszerűek.

 

Amerikai szavazólap

Megjött a szavazólap. Postán.

Ribizlifozelek elhatározta, hogy levélben szavaz. Talán mert Magyarországon ezt nem lehet. És a posta meghozta a szavazólapot levélben.

Az amerikaiak ugyanis hisznek abban, hogy lehet, valaki a szavazás napján nem ér rá. Külföldön van. Vagy él. Mármint külföldön. Ezért igyekeznek leegyszerűsíteni és megkönnyíteni a szavazás menetét.



Az Egyesült Államokban az elnökválasztás november 8-án lesz. Szavazni azonban nem muszáj akkor, hanem lehet korábban is levélben.



A hosszú szavazólaphoz hosszú használati utasítás jár. Le van írva, hogy kell beikszelni (vagy beixelni) a megfelelő jelölt neve melletti oválist: nem ikszelni kell, hanem satírozni. Javítani is lehet, ha valaki meggondolja magát.

Utahban a két nagy jelölt mellet még rákerült pár ember a szavazólapra, köztük McMullin, akinek komolyan van esélye arra, hogy itt fricskát mutasson a két nagy pártnak.



Az elnökjelölt mellett a kongresszusi képviselőket is most választják és a kormányzókat meg a utahi alsó- és felsőház tagjait is. Meg egy csomó egyéb válaszott tisztviselőt.



Az amerikaiak merész és smucig népség, ők úgy gondolják, hogy érdemes minden lehetséges választást beletömni egy szavazásba és nem félnek attól, hogy ez megzavara a választók fejét és elunják az ikszelgetést. Ixelgetést. Így még azt is megkérték, hogy Salt Lake megye bocsásson-e ki 90 millióért kötvényt, amiból fejleszteni tudják a parkokat. (Vegyen!) Ezt az ingatlanadó emelésével fedeznék.



Amikor mindennel megvoltam, a szavazólapot be kellett pakolni két másik borítékba, a külső letéphető liffentyűjét aláírni, majd az egészet leragasztani.



A szavazatot postára is lehet adni, de gondoltam, csökkentem harminc centtel az államadósságot és elvittem személyesen az önkormányzatba a szavatólapot és autóból bedobtuk az önkormányzatnál levő szavazódobozba és kész is volt minden.

A választás éjszakája

Eleinte kétesélyesnek nézett ki a dolog, aztán hamarosan egyértelmű volt, Obama ismét győzni fog. (Na jó, nem Utahban.)

Már-már az volt az érzésem, hogy a riporterek és a közvéleménykutatók direkt riogattak minket az elméleti döntetlen lehetőségével, a fej-fej melletti állással és a teljesen kétesélyes választással.

Ez a választás egyértelmű volt, minden szempontból.

Aztán Romney, aki saját bevallása szerint csak győzelmi beszédet írt, gratulált Obamának.

Szerintem ha a választási kampány alatt ilyeneket mondott volna, akkor nyer. A beszéd - csakúgy, mint McCaine négy évvel ezelőtti beszéde - nagyon jó volt. Gratulált és kijelentette, mostantól akkor felejtsük el a pártokat és dolgozzunk együtt Amerikáért.



Egy apró kérdés. Ennek a beszédnek amerikaiul concession speech a neve. Magyarul ezt hogy mondjuk? Vagy nem mondjuk?




Romney beszédének írott változata itt elérhető.

Egyszerûsített választási matematika

A tegnapi bejegyzés után többen kérdezték levélben, hogy jön ki a% demokrata Utahban és akkor hova szavaz Salt Lake City.

A válaszom egy elnagyolt, általánosító eszmefuttatás.

1. Utah lakosságának több, mint a fele (62%) mormon. Ôk kisebb mérési hibát leszámítva a republikánusokra fognak szavazni.

2. Két fô jelölt van. Az emberek fele erre szavaz, a másik fele arra. Ez megint durva közelítés, de 2008-ban, amikor Obama gyôzött, akkor a szavazatok 59%-át kapta. 2004-ben Bush a szavazatok 50.7%-ával nyert.


A 62% mormon (ami a rengeteg kismormon miatt kevesebb, de hát durván általánosítunk) leszámításával marad 38%.

Ennek a fele 19%. A 3% különbség a demokraták javára az a bûnös város, Salt Lake City és környéke.

Mindig is mondtam, egy fertôben élünk.

A vita

Wrestling
Originally uploaded by ribizlifozelek

Megnéztem az elnökjelöltek vitáját. Izgalmas volt. Érdekes. Jól vitáztak.

Minden szimpátiát, politikai véleményt félretéve McCain ellen egy nagyon komoly érv szól: 1936-ban született.

Az elnöki munka stresszes. Meg lehet nézni, a magyar miniszterelnökök mennyire elhasználódnak. A többiek is. Állandó koncentráció, feszültség. Mindez rettenetesen igénybeveszi a szervezetet.

Ráadásul az emberi agy furcsán öregszik. Mindenféle motorikus funkciók érintetlenek maradhatnak. Az embert rutinja rengeteg nehéz helyzeten átsegíti. Ez a rutin azonban az ismert helyzetekben segít. A politikiai bozótharcban. Kádár sokáig maradt vezető. Brezsnyev is. Reaganről se teljesen világos, hogy mikortól keverte a szezont a fazonnal.

Lehet, hogy ha megválasztják, McCain egész elnöki periódusában brilliáns elme marad. De komolyabb szerintem az esély arra, hogy a rá leadott szavazatok az USA első női elnökét támogatják.