Valami könnyű, árnyas sétát akartunk és valahogy olvastunk egy városi ösvényről Park Cityben. Nem tünt lelkesítőnek. A városi túrák ritkán azok. De bíztunk Park Cityiben, abban, hogy van elég ízlésük és pénzük, hogy valami jót csináljanak.
És VOLT!
Most nem a felső fotón levő maszkos rénszarvasra gondolok.
A nem túl bizalomgerjesztő nevű Poison Creek mellett vezetett az ösvény, pont Park City belvárosának szélén, nem messza a városházától és az egykori boltok maradványaitól.
Meglepő volt, hogy méterekre voltunk a nyüzsgő belvárosi utcáktól és forgalmas utaktól és fák árnyékában sétáltunk a csörgedező patak mellett.
Az aluljárókban a helyi bányákat - jelen esetben az Ontariorót - ábrázoló falfestményeket láttunk, sajnos kedvenceink, a Silver King és a Judge mine hiányoztak.
Árnyék volt, hűvös (a perzselő hőséghez képest) és nyugodt.
A patak hideg volt, jól esett belegázolni a nyárban, még a neve, Poison Creek se nagyon tartott minket vissza.
Az ösvény egyik kitérője a Cipők Ösvényére vezetett.
Ez az a hely, ahol a lelkes helyiek felesleges cipőiket dobálják fel és ezzel egy egész speciális erdőt teremtetenek.
Azért is tetszett a műalkotás, mert a cipők már kiszellőztek és nem volt lábszag alattuk.
Neked ez semmibe se kerül, én viszont kapok egy kisebb jutalékot az eladásokból, amibúl falatkát veszek Yodának.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése