Lemaradtunk

- Erről lemaradtunk... - sóhajtottam a Tekoi rakétamotor tesztelő terület bejáratánál, szemben az Orr-tanyával.

Rakétamotort itt már évtizedek óta nem tesztelnek és a katonák is eltüntek innen, pedig egy időben a legtöbb felirat kétnyelvű volt itt: angol és orosz, mert a rakétamotorok elcsendesülésével megsemmisítésre váró vegyifegyvereket tartottak itt (is). A szovjet ellenőrök pedig értékelték, hogy nemcsak angolul írták ki, hogy ebédlő.

Aztán elmúlt a hidegháború, elmúlt a Szovjetúnió és a bázison filmeket forgattak, aztán már azt se és megmaradt épületek az enyészeté és a helyi indián törzsé lett.

Ekkoriban lehetett bejutni a komplexum maradékába: a hátsó bejáratnál még a drótkerítést is eladták és ha száraz volt az idő, akkor körbe lehetett autózni.

Ekkor kellett volna megnézni, mi is van itt - de mire észbekaptunk, az összes maradék épületet ledózerolták és a törzs mind a harminc tagja egyetértett azzal, hogy ha már az atomtemetőt nem tudták összehozni, akkor mit csináljanak: újra bekerítettéka területet és az Antilop-szigeten vettek pár bölényt.

A bölényeket szabadon engedték a bázis helyén. A többi meg majd csak lesz valahogy.

Iosepába meg úgyis mindig el lehet menni.