- A nagyapám építette az egészet, ő ültette a gyümölcsfákat és ez a ház volt a creamery.
Pillanatra elgondolkoztam, a creamery, ahol tejtermékeket dolgoznak fel és sajtot, túrót meg minden ilyesmit csinálnak, szóval ez a tejüzem.
- A pincében tartották a sajtokat, mert ott hideg volt. Akkoriban a patak pont a ház mögött folyt és nem vájt ki magának egy mély medret.
Na, ebben nem voltam biztos: azaz valószínűleg ott folyt a patak, de hogy tizennégyezer éven át ne vájt volna medret magának hanem megvárta az utolsó száz évet erre a munkára, na azt nem tartottam valószínűnek.
Az valószínűbbnek látszik, hogy a patakban kevesebb a víz, mivel a vízműveknek úgy huszonötezer embert kell ellátnia ivóvízzel, így - szerintem - kevesebb jut a patakba, aminek alacsonyabb a szintje.
A lényeg, hogy a ház hátoldalán volt egyszer egy pici rés, amit ha kinyitottak, a patakvíz befolyt a pincébe és ahogy párolgott, tovább hűtötte a tejet és a sajtot.
- Ha befejezzük a helyreállítást, akkor újra sajtokat fogunk itt tartani és hétvégén vásárolni is lehet sajtot.
- Még csak 85 éves vagyok, szóval még rengeteg tervem van - folytatta a hölgy, aki a golfpályába ékelt egykori gyümölcsös kurátora volt.
- Amikor megcsinálták a Wasatch Mountain State Park-ot, elvették a családi gyümölcsöst és a házat, hogy golfpályát csináljanak belőle.
Persze az amerikai kisajátítás nem olyan volt, mint amikor téeszesítettek otthon, a család több hatalmas parcellát és vízjogot kapott feljebb a völgyben, meg pénzt is, de látszott, hogy az unoka ma is keserű veszteségként élte meg, hogy három generáció munkájából golfpályát csináltak.
Ribizliék nem szeretik a golfot és a golfozókat, azért sem mert a pálya szélén több tábla kérte a kirándulókat és piknikezőket, hogy csendben legyenek és ne zavarják a golfozókat a koncentrálásban.
Az unoka hatvanéves korára elérte, hogy a családnak újra beleszólása legyen a gyümölcsös és a régi házak hasznosításába és ők szervezik a helyreállítást is. Ebben az unoka munkájának is komoly szerepe volt: Utah egyik legelitebb magán középiskolájában tanított és nagyon sok helyi fontos embert tanult tőle. Például a legnagyobb mormon újság több szerkesztője.
- Ebben a házban lakott a család, mindannyian Svájcból emigráltak Utahba. Amikor ugyanis a szomszédok megtudták, hogy Huber nagypapa mormon lett, a szomszédok, Baumann és Bücher felgyújtották a házát, mert nem szerették a mormonokat.
Itt ismét elgondolkodtam egy pillanatra, azért nem rossz ez a családi emlékezet, hogy úgy százhatvan év távlatából emlékeznek a (nemjó) szomszédok nevére.
- A nagyapám egy kordélyt húzva és tolva gyalogolt át a Sziklás-hegységen át Utahba és itt találkozott szintén svájci feleségével. Tizenegy gyerekük született, mind ebben a házban élt.
Nem csodálkoztam: ez a ház egész nagy volt, láttunk már olyant, ahol kisebb házban volt három feleség és háromszor ennyi gyerek. Itt egész sok hely volt.
- A gyerekek az emeleten laktak. Egyszerre nyolcan, mert az egyik beleesett a patakba és belefulladt. Aztán megérkezett az üknagymama, aki szintén a padláson lakott.
Tekintve, hogy a padlásra egy létrán lehetett feljutni, nem tudtam szabadulni attól az érzéstől, hogy amikor megérkezett az üki, feltették a padlásra és csak a temetésére hozták le.
A házhoz egy nyárikonyhát építettek, ami szellőzött és ahol egy óriási, nyolcégős Monarch tűzhelyen rotyogott állandóan az almaszót, amiből mindenki vehetett, aki erre járt.
- A lovak maguktóm megálltak itt nyáron és kaptak egy kis almát - magyarázta az unoka - Mivel a legtöbb almából szósz készült, nem kellett vigyázni rájuk, levertük őket a fáról.
Nem Magyarország ez - sóhajtottam magamban - itt nem pálinkát csinálnak a gyümölcsből.
- A nagyapám nemcsak gazdálkodott, ő becsülte fel az ingatlanok és a tulajdon értékét adóztatáshoz. Ha valakinek volt órája, általában gazdagnak számított, kivéve itt, mert itt mindenkinek volt órája.
- Reggelente a fiúk elmentek halatfogni, a lányok előkészítették a mosást és utána együtt reggeliztek és a nagyapám minden reggel mondott egy vallási bölcsességet a családnak. Utána a nők mentek télen léket vágni a patakba, hogy tudjnanak vizet szerezni a mosáshoz. Az egyikük héthónapos terhes volt, megcsúszott és az ütéstől beindult a szülés. A babát betették egy cipősdobozba és a dobozt betették a tűzhelybe és így tartották melegen. 97 évet élt.
- Ez itt végig gyümölcsös volt és feljebb, a hegyek fele, ott voltak a földek, főleg gabonát termesztettek ott.
- Találtunk pár ribizlibokrot feljebb a patak mentén - jegyeztem meg - lehet, hogy azok is a gyümölcsöshöz tartoztak?
- Nem hiszem, nem nagyon voltak ilyen bokrok, de a golfpálya mellé szeretnék majd málnát és ilyesmit telepíteni. Olyat, ami szúrós, akkor kevésbé járnak majd be a golfozók.
Neked ez semmibe se kerül, én viszont kapok egy kisebb jutalékot az eladásokból, amibúl falatkát veszek Yodának.