A szemêszet parkolója

Bekanyarodtam a szemészet parkolójába.
Kis kuckójában ült a parkolóôr. Én hivatàstudattal eltelt portásokon szocializálódtam, akik három fényképes dokumentum vagy egy arcképes bankjegy felmutatása után engednek be.
- Orvoshoz megy?
- Igen.
- Szép napot - nyitotta ki a sorompót.

Lázmérő

Sz vigyorogva mutatta a kismamaújság jótanácsát:

- Ha végbélben is és utána szájban is mérünk lázat, használjunk külön hőmérőt!

Kicserelem a tojásaimat

- Ezen a tojáson nincs lejárati idôpont - hörrent fel Riizlifozelek - lehet, lejárt és most meg fogunk halni...

Nem haltunk meg, de azért visszavittem a maradék 10 tojás a boltba.
Az eladónak szeme se rebbent:
- Visszaadjuk a pénzt vagy kér másikat?

Kértem másikat.

- Akkor mondta meg a pénztárosnak, hogy cseréli a tojást.

Megmondtam.
Nem számlázott le semmit. Nem szólt a fônöknek, nem könyvelt. Elhitte amit mondtam, és nem kért pénzt a tojásért.
Egyszerû lény vagyok, engem ezzel már boldoggá lehet tenni.

Pi nap

Március 14 és pi nap van, amit az MIT nem hivatalos ünnepnapjának tartanak.

A MIT pár éve ezen a napon értesíti jövendő diákjait a sikeres felvételiről. Tavaly óta az értesítést a diákok az egyetem weboldalán délután pontban 4:18-kor, azaz 16:18-kor nézhetik meg. 16:18-at “tau time”-nak nevezik. (Ez az aranyarány hányados, amit a fi mellett tau-val is jelölnek.)

Szóval, a MIT-en tudnak ünnepelni.

Mi is ünnepeltünk. Π-jal.

Hogy nem (?) vettünk új tûzhelyet? I

(A fotó ilusztráció.)

- Nézd mekkora az árengedmény ezeken a tûzhelyeken!

Néztem.

Régóta tervezzük egy duplasütôs tûzhely beszerzését: a több tonna muffint a kisebbik sütôben sokkal egyszerûbben lehet elkészíteni, nem kell felfûteni az egész égésteret és nincs szükség arra, hogy a pulykára méretezett belsôre pazaroljuk az energiát.

Ez az ideológia.

Az igazság, hogy szeretnénk egy profi tûzhelyet.

Yoda és a trükk

Az esti séta után játszunk Yodával. Végigpróbáljuk a trükköket, a Mester kezet ad, pacsizik, fekszik, ugrik, hengergőzik, ül, fordul, körbe megy és élvezi a játékot.

Az utolsó körben ki kell választania, melyik kezemben van a falatka.
A feladat nehéz, addig kell találgatni, amíg el nem találja, hol a finomság. Természetesen nem segítek, igyekszem mindig a lehető legjobban elrejteni markomban a csemegét.

Yoda szagol, választ és ne talál.

Idővel azonban a Mester eleggé unja a játékot, főleg, mert lelkesen

Nem százas

Yodás bejegyzést írtam volna, már leírtam, hogy emelte fel a lábát a Mester, amikor olvastam egy hírt. Ezt átírtam párbeszédes formába (ami a képzeleten mûve).

- Visszahoztam a nyomtatót.
- Mi baja?
- Nem jó. .
- Kérem a blokkot.
- Nincs.
- Itt vette?
- Mi köze hozzá
- Akkor sajnos nem tudjuk visszavenni.
- Mit képzel! Ez a nyomtató nem jó!

A Walmart közönségszolgálatán dolgozó ember türelmes volt és kinyitotta a tintasugaras nyomtatót.
A ketyere tele volt több ív nyomtatott százdolárossal.
A nyomtató valóban nem volt jó: pénzt nem tintasugaras nyomtatóval kell hamisítani és ha már a hamisító visszaviszi, akkor szedje ki belôle az elakadt papírt.
Az eladó hívta a rendôröket, akik kisebb bunyó után letartòztatták a férfit, akit rablás miatt amúgy is köröztek.
- Ez nem az én nyomtatóm - tiltakozott. Pechére a zsebe tele volt nyomtatott százassal - ha már a fejébe nem jutott...