Ohrid egy meredeken a tóba szakadó hegyoldalra épül. A fallal körülvett város tetején erôd magasodott.
A hatalmas tó szinte elveszett a hegyek között - alig láttuk a szomszéd partot.
A középkori városka görög-rónai amfiteátrumában kezdtünk, majd felcaplattunk a város legmagasabb templomához. Az erôdöt meg seemlítettük: ilyen melegben nem megyünk olyan magasra.
Megnéztük a városi strandokat. A szirtek tövében megbúvó ösvényen elcsoszogtunk a távolabbi templomig.
Ohrid egy élô, középkori meseváros volt egy kristálytiszta tó partján.
- Jó lenne hajózni egyet...
- Visegrádban is hogy bejött - mondta V.
A kikötôbôl indulo hajók 3-5 órás útvonalakat jártak be. Mi pedig estére Durrësbe akartunk érni. Strugán és Beraton át.
- Hajó? - kérdezte egy Piszkos Fredre emlkékeztetô egyén.
- A kikötôbe! - mondtuk. Csodálkozott egy bólintott.
- 5 Euro.
Beültünk a motorcsónakba és pöfögtünk a vizen. Békés volt és gyönyörû.
- Eddig ez a legszebb - néztünk össze.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése