Skodra

Skodrában már jártam. Tíz éve. Vagy tizenöt. Akkor a vár nagyon tetszett. A város és az ország nem. 

Akkor alig találtuk meg a várat, akiket kérdeztünk, nem is igen értették, miért akarunk mi odamenni.

Most minden gyönyörûen ki volt táblázva. A bejáratnál drónnal fotóztak egy ifjú párt, a romok között pár eltévedt turista kóborolt. 

Utoljára esôs, borongós november volt, permanens árvízzel a város három folyóján. Ma nyári verôfény és meleg.

Szemerkélô esôben szebb volt.  Akkor a múzeumban nem volt villany és a teremôr régiségeket kínált. A várban bárhova és bármire felmászhattunk és szabadon beesettünk a ciszternába. Most minden szabályos volt és esküvôi fotósokkal teli. 

Jó volt. 

Most is szerettük.