- Menjünk fel arra a dombra!
Gunlock mellett rengeteg domb van, amire fel lehet menni. Egyiken pár éve egy egész falut találtunk.
Most csak úgy elindultunk felfele.
- Lepisilhetem a dokumentumot? - kérdezte Puppey, de nem igazán várt választ a kérdésére.
- NEM - sikoltottam, bár arra gondoltam, hogy ez a dokument nyolcszáz éve itt van, szóval biztos nem árt neki egy kis folyadék.
Érdekes rajz volt. (Szerintem az összes ilyen rajz érdekes.)
Nem lehet tudni, mit akart mondani a festő, de én sose tudom megállni és elkezdem értelmezni ezeket.
Egy valami valószínűnek látszik: a spirál az régebbi, mint a többi véset, mert sötétebb a színe. Azaz nem pár nappal, hanem valószínűleg pár száz évvel öregebb. Valaki belekarcolta, aztán talán az ükunokája odavésett pár ujjatlan és kevésujjú fickót (négy-négy ujjal a kezein), meg egy fickót karddal. Az nem világos hogy a kardot egy madzagon hordja vagy beleszúrták. A Művész még odatett valami térképet, aztán picivel, alig pár nemzedékkel később egy újabb jelenetet kopácsoltak a kőbe.
Ez lehet, hogy az előző folytatása és mutatja a világ általános hanyatlását, amiről az emberiség a kőbalta feltalálása óta beszél. Régen minden hősnek négy ujja volt a kezén, de később már csak három volt.
Lehet, hogy ez a sorozat a szappanoperák előfutára.
A folytatásban a tizenkétujjú nagy harcos -a négy-négy ujjú leszármazottja- (jobbra fenn 3-3 ujjal egy-egy végtagján és egy mikrofütyivel a lába között), összeakaszkodik a Baltás Emberrel, aki lekever neki a felső képen egy maflást. A Baltás Ember talán a Kardos Fickó leszármazottja, mert hát lehet, hogy ez a szappanopera egy évszázadokon és nemzedékeken átívelő vérbosszú krónikája.
A Baltás Ember (balra lenn) eldobja a baltáját és repül a balta és valakit eltalál, mint a malomkő.
Hogy aztán mi történik, az nem derül ki, vagy mert nem fért ki a sziklára és még nem találtuk meg a folytatást, vagy mert a legizgalmasabb pillanatnál félbehagyva törölték a következő évadot.
Hátrahagyva a családregényt felmászunk egy újabb dombra, ami majdnem teljesen vörös homokkőből állt, kivéve egy szürke sziklát a tetőn.
Azt nem tudom, hogy a szürke követ valaki felvitte-e a dombtetőre vagy ott találta és arra gondolt, hogy ez egy égi jel, hogy itt van a sok vörös kő között egy szürke.
Persze lehet, valaki meg akarta tréfálni a művészt és felvitt egy szürke követ a hegytetőre, hogy azt gondolja, talált egy égi jelet.
A lényeg, hogy valaki a hegytetőn belevésett egy jelentet a kőbe.
Nem tudtam az erős napfényben rendesen lefotózni a rajzot, de úgy látszik a kép (fenti kép tetején) tetején lévő őshüllő rejtekéből ráveti magát a mit sem sejtő antilopra (lenn).
Most elég volt a dombtetőkből, de elhatároztuk, legközelebb megnézünk pár másikat itt.
Hátha ott is van rajz és, hogy a háromszor négyujjú után a következő nemzedéknek kétszer négy ujja lesz-e.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése