A mikro törött kilincse

Letört a mikro kilincse.

Elöregedett a műanyag.

Egyszerűnek tünt. A sorozatszámot pillanatok alatt kinéztem és egy perc alatt meglett a kilincs azonosító száma és utána ennek az ára.

- 71 dollár? - köptem kis hiján a képernyőre a kávét. HETVENEGY? Nem kétezik, hogy ne legyen utángyártott olcsóbb.

Volt. Ekkor szerencsére már óvatosan, kávé nélkül böngésztem.

- 42 dollár? Aranyból van?

Egy Ribizli nem fizet ennyit egy fogantyúért! Főleg úgy, hogy csavar sincs hozzá. Meg ingyenes kiszállítás se.



Az ajtó belső borítását egy rendes konyhai evőkéssel nagyjából három perc lefeszegetni. Egy profi csavarhúzóval kettő.

Mögötte volt a két csavar, ami tartotta a kilincset. Újabb három perc. Lekerültek a csavarok és a kilincs ment a szemétbe.

Aztán gombokért (haha) vettem két ajtógombot. Olyant, ami a konyhaszekrényen van. Összesen 6 dollárért.

Ezt becsavartam.

Spóroltam egy kalap pénzt és csináltam egy retro mikrót és még a képernyőt se köptem le.

Kártyacsere

Hosszú évek után közelíttettük mobilflottánkat a világszinvonalhoz, azaz hirtelen két gerenációt ugrottunk előre és ezzel pont két mobilgenerációnyira kerültünk a világszinvonaltól.

Az új iPhoneba már 'nano'SIM-kárya kell.

Bevonultunk egy szakboltba. Utoljára ileyesmit otthon csináltunk, ott a telenoros högy betette egy ketyerébe a régi sim-et, aztán tett bele egy újat és átmásolta az adatokat.

A dolgok eleje itt is így történt. Betette a régi SIM-et egy ketyerébe, majd rátehénkedett a gombra. A ketyere körbevágta a régi kártyát. Ezt követően az eladó körbereszelte a régi-új kártyátmeg sim-et.

- Tessék, már jó! - mondta és én csak lestem.