Fuji Finepix 2800
Originally uploaded by ribizlifozelek
Megjegyzés: a posztban levő összes fényképet a FinePix 2800-zal készítettük, kivéve a magáról a fényképezőgépről készített fotókat. A fényképekhez nem nyúltam hozzá, nem editáltam őket.
A Fuji Finepix 2800 az első digitális fényképezőgépünk. 2001-ben vettük és rajta tanultunk digitális fotókat készíteni. Átmásolni számítógépre. Megvágni. Editálni. Akkori laptopjaink is megérnek persze majd egy posztot. Egy kivételével még mind működőképes és köszönik, jól vannak.
Nem tartom magamat profi fotósnak - nem is nagyon vágyom a jelenleg használt FinePix 8100-nál profibb kamerára. Volt, kipróbáltunk egy felsőkategóriás, tükörreflexes
Olympus Evolt E510-t, de az túl sok kényelmi kompromisszumot kívánt volna.
Emlékszem, először csodálkozva vettem kézbe a kütyüt. Kicsi volt, könnyű és egyszerű. Persze 2001-ben más volt a kicsi, könnyű és egyszerű, mint ma.
2008-ben vettem egy barátomnak egy Finepix Z10fd-t. Na, az aztán kicsi és könnyű és alig tud kevesebbet, mint ez a régi kamera.
A réginek egy óriási előnye van: a hatszoros optika zoomja nagyon jó és az optikai zoom mellett van benne egy 2.5-szeres digitális zoom is. Viszont "csak" 2 megapixelt tud. A zoom azonban kárpótolt a kis felbontásért (ami akkor nem is volt olyan kicsi felbontás). Rengeteg közép- és alsókategóriás digitális fényképezőgép volt a kezemben. Azokhoz képest az öreg 2800-as ma is jó gép. Kicsit már nagy, kicsit nehéz, de a képeire és kezelhetőségére nem lehet egy szavam se.
A hátán egy jókora LCD kijelző van, amivel tökéletesen lehet visszanézni a fotókat. Fényképezéshez nem használtam, arra ott volt a nézőke.
Azt is szeretem benne, hogy a ma gyakran használt kis lapos akkumulátorok helyett rendes AAA elemmel működik. Persze azonnal kapott négy darab újratölthető elemet, de ha lemerültnek az elemek és minimálisan civilizált helyen voltunk, akkor lehetett bele venni négy darab hagyományos elemet és fotózhattunk is tovább.
A memóriakártyája óriási. Nem kapacitásra, méretre. A gyári Smartmedia kártya 39 kép befogadására elég, mi vettünk bele egy nagyobbat.
Akkoriban még külön program kellett ahhoz, hogy áttöltsük a képeket a laptopra. Egy másik programmal webkamerává alakíthattuk - igaz, meglehetősen sötét volt a kép.
A gép rengeteget utazott velünk: volt Bostonban, Floridában, New Yorkban. Bejárta a Balkánt: Horvátországot, Boszniát (és Hercegovinát), Szerbiát, Montenegrót, Albániát, Bulgáriát és Görögországot. Volt Olaszországban, Lengyelországban, Törökországban, Romániában ls Szlovákiában. Meg Ukrajnában.
Sokat járt hegyek között. Meg völgyekben. Azaz erős igénybevételnek volt kitéve.
Egyszer romlott el: Görögországban az Akropoliszon a vállszíj pántjának kis fém tartja belepottyant a gépbe és mindenféle zárlatokat csinált. Pillanatok alatt leszívott minden elemet és nem működött.
Megcsináltattuk. Akkor már volt egy újabb és jobb gépünk, de én nagyon szerettem az öreget. Utazáskor pedig jobban beleolvadtam vele a tömegbe. Főleg, amikor már réginek számított, nem volt olyan feltűnő, mint a FinePix S5000.
Ma is tökéletes. Mintha a sokadik garnitúra elemet gyorsabban szívná le, mint régen, de a szoftvere továbbra is gyors. Pedig párszor leejtettem. Volt, hogy velem együtt gurult lefele Galambóc várából, időnként a hátizsákommal együtt zuhant a padlóra repülő, vonat csomagtartójából. Döcögött a Vereckei-hágót, ami még a szénsavmentes vízből is buborékosat csinált (a buborékosból meg szénsavmenteset).
A macrója is jó volt, lehetett vele domborműveket, virágokat fotózni. A maga idejében drága dolog volt - mint minden újdonság. Ma 70 dollárért árulják használtan az Amazonon. Ha műszakilag jó állapotban van és a keret nem tesz lehetővé újabb gépet, szerintem jó vétel.
Neked ez semmibe se kerül, én viszont kapok egy kisebb jutalékot az eladásokból, amibúl falatkát veszek Yodának.