2012. március 5., hétfő
Naplemente a Grand Canyonnál
- Éjjel hogy néz ki a Grand Canyon? - érdeklődött az örök szkeptikus V - Nagyobb a sötétség?
- Odaérünk - feleltem.
Délben indultunk a Hoover-gáttól. Este pedig a világvégén, egy Kanab nevű utahi faluban akartunk aludni. V-nek ment a repülője, úgyhogy szorítani kezdett az idő.
- Ötszáz mérföld nem is olyan sok - tettem hozzá - Yodával vezettünk már többet is.
Yoda lelkesen lihegett.
A Hoover-gátnál meleg volt. Sütött a nap és ingujjban rohangásztunk a gáton. A Grand Canyonhoz már jégbordákon vezetett az út.
Autóztunk a kanyon mellett, csodáltuk a kilátást.
V nem akarta Yodát közel engedni a peremhez. Aztán mind lenéztünk a mélybe és kerestük a Colorádót. Yoda természetesen nemcsak nézett...
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
2 megjegyzés:
Nagy, irigykedő sóhaj...
Szerintem ha van szabid, akár családdal, akár valamelyik állandó tettestárssal csináljatok egy nagy "road trip"-et.
Érdemes :)
Megjegyzés küldése