- Tessék, vedd be szépen a gyógyszert.
- Mmmmmm.
- De.
Yoda ekkor szájzárat kap, amit csak finomsággal lehet feloldani.
- Becsomagoltam neked parizerbe, látod?
- Látom, de nem akarom - a Mester a közeledô gyógyszer elôl elhúzza a fejét.
- Parizerben van.
- Biztos?
- Igen. Szagold meg!
- Párizsi... Finom párizsi...
- Tessék.
Hamm.
Yoda megforgatta a falatkát a szájában. Elmélyülten áttolta egyik oldalról a parizert a másikra, majd egy jólirányzott köpéssel a padlóra küldte a gyógyszert és átszellemült arccal lenyelte a finomságot.
A p hang kimondása állítólag gondot okoz a kutyáknak. Hát nem.
- Yoda, edd meg a gyógyszert.
- Nem. Gyószeríze van.
- Ez a lényeg...
- Nem.
Újabb falatka. Gyógyszer csomagol. Mester nyel. Ekkor orvul befogtam a csôrét. Szemrehányó nézés:
- Ezt most miért?
- Be kell venned a gyógyszert.
- Nem.
- Akkor fogom a csôröd.
Yoda rókaképû, így könnyû volt pár percig befogni a száját. Aztán elengedtem.
- Pfuj - a bigyó a szônyegen landolt.
Bevetettem a nehéztüzérséget. Gyurmaszerû falatkát, amibe bigyókat lehet rejteni.
- Tessék.
- Nyamm.
Tökéletes ez a technika, gondoltam, amíg másnap reggel meg nem találtam a bigyót az asztal alatt.
