Mini galiciai polip

Baby Octopus
Originally uploaded by ribizlifozelek

A galíciai polippal általában tányérban találkoztam - én egy asztalnál ültem, a polip egy tányérban vagy serpenyőben, de egy alkalommal a polip egy érdekes félreértésre adott okot.

Magyar társaságban érdekes ételekről volt szó és én megjegyeztem:

- Ne feledkezzünk meg a galiciai polipról!

Erre egy, nem az eszéről híres szőke fickó közbeszólt:

- Én sem szeretem a zsidókat.

Nagyjából két perce telt, mire leesett, mire gondol és nagyjából tízbe, mire újra meg tudtam szólalni. A szőke fiatalemberrel addig sem kellett sokat beszélnem, így nem volt feltűnő, hogy ezek után végképp nem szóltam hozzá.

A galiciai polip, a pulpo gallego szerintem ízletes étel. Életemben először egy kicsiny alicantei faluban ettem ilyet. Pepito, a Bar Pepito tulajdonosa úgy érezte, mindent meg kell kostoltasson velem, ami a tengerben úszik, mászik, csúszik és elkeveredik az ő konyhájába.



Szerintem Pepito három négyzetméteres konyhája nemcsak egy magyar KÖJÁL ellenőrt, hanem egy tengerbiológust is meglepett volna. Egyszerűen minden volt benne, ami a tengerekben úszik, csúszik, kúszik és mászik. Esetleg rakétahajtás elvén suhan. Ez utóbbi volt a polip.

A polip akkora volt, mint egy pulyka - nem is értem, hogy fért be a konyhába.
Fura íze volt, de szerettem.

Mint megtudtam, a galíciai polipot egyszerű elkészíteni, sok tengerparti kisváros kicskocsmájában ez a napi étel (lásd pacalpörkölt). Pár próbába beletelt, amíg felismertem, hogy a polbo á feira és pulpo a la gallega, meg a pulpo gallego az ugyanaz az étel.



Jobb helyen a díjbírkózó vendéglős megragadja a polip karját (az egyiket) és párszor odacsapja a lépcsőhöz (a polipot), de az is jó, ha kalapáccsal összeveri. Állítólag ettől puhább lesz.
Szerintm, szerintem porhanyós polip nincs. Kicsit mindig rágós lesz.
Egy spanyol konyhai trükk szerint a forró lébe parafadugót kell tenni és akkor a polip olyan lesz, mint a vaj. Mindenkinek a gasztronómiai józan eszére bízom, hogy hajlandó-e parafadugót dobni a lobogó vízbe. Egy valami biztos, műanyag dugó nem jó. A parafában lehet reménykedni.



A polipot forró vízbe dobjuk. Utána dobunk egy fej félbevágott hagymát és babérlevelet és a polipot lobogó vízben forraljuk. Ettől a polip elsápad, a víz meg színes lesz.

Minnél nagyobb a polip, annál tovább kell forralni.

Ha kész, akkor krumplival és pirospaprikával tálaljuk.

Megesszük.

Blogot írunk belőle.

Polpi in umido

Alien
Originally uploaded by ribizlifozelek

A távolkeleti boltban vettünk polipot. Mivel megvettük, meg kellett enni.

Eleinte tanácstalanul szemléltem a lábrengeteget (micsoda lábszag volt!). Polipot viszonylag sokat ettem, de különféle polipok egykori elfogyasztása nem vitt közelebb az elkészítéséhez. Végül találtam egy olasz polipreceptet, szépen kijegyzeteltem és nekiláttam.

Yoda általában utálja a halat és utálatát kiterjesztette a polipra is, úgyhogy egyedül küzdöttem meg a lábasfejűekkel.

Kiolvasztottam őket, majd első lépésben fel kellett vágni a polipokat. Miközben a fejet vágtam szét, messzire fröccsent egy nagy adag váladék az állatból. Nem lepődtem meg, mert láttam az Alient (ami a magyar keresztségben a Nyolcadik utas a halál nevet kapta).

A jó kilo 8pust forró vízbe tettem pár percre. Az idegenek ezt a két percet használták ki a menekülésre. A dögök holtsúlyuk jelentős részét elveszítették a lobogó vízben, a forró olajba már csak pár tapadókorong-darabka került.



Az idegenek maradványai itt csak pár percet töltöttek el egyedül, ugyanis négy szem fokhagymát tettem melléjük (hátha vámpírok is egyben). A fokhagymával is csak pár percet főztem őket együtt, majd felöntöttem az oktopuszokat másfél pohár fehérborral és felcsavartam a hőfokszabályzót a maximum közelébe: felforraltam a lét. Három-négy percet hagytam forrni, majd közepesre állítottam a "lángot". Hozzáadtam a polipokhoz egy paradicsomkonzervet és egy pici csípőspaprikát és lassú tüzön fél órát főztem.



A félóra elteltével megsóztam, borsoztam és hozzátettem két kanál mézet, majd még tíz percet főztem. Ekkor megint maximumra tekertem a lángot, hogy a feles lé elpárologjon. Tíz percet hagytam rotyogni, majd megszórtam kaporral és petrezselyemmel. Tésztával tálaltuk.

Nekünk nagyon ízlett, igaz, Yoda csak a tésztát szerette, de azt nagyon.