Használati utasítás

Nem hittem volna, hogy egy mobil vécében, egy katonai bázison, ahol maradék amerikai vegyifegyvereket őrzik és semmisítik meg fogom megtanulni, hogy kell használni egy reteszt.

Canyon pintado

"A két jellegzetes kőnél parkoljunk le és kövessük az ösvényt" - a két kő meglett, az ösvény is és a lyuk is kerítésen. Aztán meglettek a festmények is.

Canyon Pintado, amiről Dinosauruszban hallottunk először egy nagy meglepetés volt - és egyúttal egy kihívás is.

Azt hittük, gyorsan megnézzük és visszamegyünk megnézni még egyszer Josie tanyáját.

Az idő azonban gyorsan eltelt a sziklarajz-vadászattal.

Mikor láttuk, hogy két nap se lenne elég ahhoz, hogy mindent megnézzünk, kiválasztottuk a legtöbbet ígérő útvonalat.

Aztán szeptember ide, Észak-Utah oda, majdnem megsültünk a tűző napon.

Az utat úgy tervezték meg, hogy a lehető legnagyobb és legnaposabb kitérővel közelítse meg a sziklarajzokat és a többi látnivalót.

Amiket aztán észre kellett venni, mint a megkövesedett farönköt a sziklaperemen.

Meg a sziklába kövesedett fatörgyet.

Ezeket persze Puppey nem tudta megrágni, be is rágott és lefeküdt egy pár négyzetmiliméteres árnyékba. Őt hagyják ezzel békén.

Neki akkor szóljanak, ha rágni lehet. Megkövült fákkal és fecskefészkekkel ő nem foglalkozik.

Foglalmam sincs, hány érdekesség mellett mentünk el.

Ezen a kiugró szirten is csak véletlenül vettem észre a rajzokat, pedig tudtam, hogy a közelben vannak és fotót is láttam róluk.

Belezummolva már látszik, már látszik, hogy ez valami.

A leírásban "faluhelynek" nevezett sziklafal viszont az én legmerészebb fantáziámat is kikezdte.

Az elhagyott tanyát ehhez képest könnyen felismertem.

Az alig látható sziklarajzok mellett viszont majdnem elgyalogoltam.

Ennyi ebben a melegben elegendő volt. Ide is vissza fogunk jönni - majd, amikor nem lesz ennyire meleg és lesz jobb térképünk.

Még megnézünk egy könnyen megtalálható Kokopelli-ábrázolást.

Nem nagyon lehet ezeket a festményeket mai ésszel értelmezni, de nekem az volt az érzésem, mint, amikor a Királynő rajzát láttam.

Ezzel a rajzzal az utazóknak akartak valamit mondani.

Hogy mit, azt nem tudjuk. Akár azt, hogy a nagyfülű figyel Téged vagy azt, hogy ha ebben a melegben idejöttél, egy szerencsétlen flótás vagy.

Elhagyott motelek városa - Dinosaur

- A zombik győztek vagy a dinoszauruszok? - ez volt az első kérdés, amit feltettünk Dinosaurban.

Dinosaur az első colorádói település a utahi határ után. Eredetileg Baxter Springs-nek hívták, mert - nem meglepő módon - a források a Baxter család tulajdonában voltak.

A városka nagyon ritkán tartozott azon helyek közé, ahova jószántukból mentek volna az emberek. Az első telepeseknek azt mondták, dús legelőkre és termékeny földekre érkeznek. Persze ez így ebben a formában nem volt igaz, itt akkor termékeny a föld, ha zsákba hozzák a legközelebbi kertészboltból.

A helybeliek földet műveltek és legeltető állattartással, valamint a földművelők és állattartók közti bunyókkal foglalkoztak.

A település messze földön az egyetlen volt, ahol valamit lehetett vásárolni és ahol volt jó minőségű víz így Baxter Springs helyett egyre többször Artoisiának hívták a várost. Ez már sokkal jobban hangzott.

Az 1930-as években pedig beköszöntött az aranykor: elkezdődött az olajkitermelés és pár évig a közelben volt a világ legtermelékenyebb olajkútja. Ma már nincs és az olajkiteremelés hanyatlásával a város új megélhetés után nézetet és úgy gondolták, a közeli Dinosaur National Monument-re koncentrálnak.

A várost átnevezték Dinosaurnak -bár itt nincsenek dinoszaurusz-maradványok, de az alaposan meglódult helyi fantáziának a tények nem szabtak határt: a városka utcáit is dinókról nevezték át.

Sehol se jártam még, ahol a Brachtosaurus Bypass után a második utca a Camptosaurus Crescent lett volna.

A meglevők mellé újabb hotelek épültek - azt nem tudom, hogy ezek valaha is sikeres vállalkozások voltak vagy sem. De a Monument közeli főbejárata szezonlisan nyitvatartó mellékbejárat lett, a fő vonzerő, a dinoszauruszuk Utahban voltak, így a szállodák lassan beszártak, pusztulnak.

A legjobban Colorado állam turistairodája néz ki. Itt olvastunk a Canyon Pintadóról. 

Ezt követi az a két üzlet, ami életben tartja a várost: két marihuana-bolt. Ide járnak a frusztrált utahiak, hogy mosolyogva ülhessék végig a hosszú vasárnapi szertartást vagy kibírják a szürke hetet vagy -odaát nem legális - gyógyszert vegyenek maguknak.

Lehet, a város újabb átnevezés előtt áll. Én a Dinosaur Dispensary-t javasolnám.

Halloween Horror - 2021

Puppeyval inkább kirándulni járunk városi séták helyett, ezért idén nem láttunk annyi Halloween horrort, mint korábbi években.

Persze idén se maradtunk le a látnivalóktól.

Két helyre direkt Halloween dekorokat mentünk megnézni. Az egyiket rendszeresen látogatjuk, amióta 2017-ben megláttuk King Kong installációjukat.

Most a Carnival of Creeps volt a fő motivum. Valószínűleg ez egy utalás a Saltair-ben játszódó Carnival of Souls című horrorfilmre.

A ház gazdája idén is fáradhatatlan lelkesedéssel időt, energiát, pénzt és sört nem kímélve dolgozott a Halloween dekorján.

Valódi (csontvázas) körhintát épített.

Az óriáskeréken pedig vidám, már nem élő holtak utazgattak körbe-körbe.

QR kóddal lehetett adományokat adni az Alkotónak, de pont ezt nem csinálta meg jól így nem tudtuk meghívni egy italra.

A másik helyszínen még nem voltunk.

A Windsor Street lakói minden évben nagy Halloween-partit rendeznek.

A partin aztán együtt mulat élő és holt - sokan máglyákat állítottak, hogy majd éjszakába nyúva folytatódjon a parti.

A helybeliek még egy taco-árust is szereztek, aki mindenféle finomsággal várta a fizetőképes (élő) vendégeket.

Volt, aki az írott humorra helyezte a hangsúlyt, a kedvencem Mozart sírja volt.

Az ilyen humortól nemcsak mi feküdtünk ki.

Elképesztően ötletes dekorációk voltak itt. Nem is csodálkoztam azon, hogy idén az amerikaiak tízmilliárd dollárt költöttek az ünnepre.

Volt, aki egész temetőt installált a kertjébe.

Persze voltak, akik ötletesen tovább variálták az örök tököt.

Vagy sárkányosított a házát.

Akármit is állítottak fel, látszott, élvezték a Halloweent és azt, hogy rengetegen jöttek hozzájuk cukorkáért és megcsodálni a munkájukat.