Ideiglenes otthonunk, Waltham honlapjának böngészése közben olvastam, hogy van itt a közelben pár szép udvarház. Mivel a "közel" európai közel volt és csak tíz perc autózást jelentett, Yodával a reggeli sétát áthelyeztük a kastélyparkba.
A kastély gazdái a hátsó bejárat címét adhatták meg, a GPS ezért egy behavazott bekötőútra szeretett volna rávezetni, de nem hagytuk magunkat és visszakanyarodtunk a valódi bejárathoz.
A kastélyt egy dúsgazdag bostoni kereskedő, Theodore Lyman építtette nyárilaknak 1793-ban. Lyman hazafi volt és csak helyi anyagokat használt az építkezéshez. Ő és leszármazottai másfél évszázadon át élvezték a házat, a másfél négyzetkilométeres parkot, a folyót és az üvegházakat, ahol télen érett a narancs, a mandarin, a szőlő és a banán.
Az ötvenes években a leszármazottak elunták a banánt és eladták a park kétharamadát. Az épület, az üvegházak és a park egy New England műemlékeit gondozó alapítvány tulajdonába került.
A házikót manapság ki lehet bérelni esküvőkre, rendezvényekre. Az üvegházak, amik a legrégibbek közé tartoznak az Egyesült Államokban, látogathatók.
Most csak az üvegház volt nyitva, de mi a park - és a benne álló fák - kedvéért jöttünk. Missziónk e részét Yoda tökéletesen teljsítette.
Neked ez semmibe se kerül, én viszont kapok egy kisebb jutalékot az eladásokból, amibúl falatkát veszek Yodának.
1 megjegyzés:
Nagyon kedves ablakai vannak!
Megjegyzés küldése