2011. január 17., hétfő

Osztálykirándulás

Concord river

Kristálytiszta volt a levegő.
Csillogott a hó.
Sütött a nap.
De nem melegített.
Hideg volt.

A varjakba belefagyott a károgás.

Hibernált halak váltak kővé a folyóban.

Talpunk alatt csikorgott a hó, ahogy a Concord folyóhoz közeledtünk.

Egy osztálykirándulás közeledett szemből.
Ötven tizenéves diák jött libasorban a keskeny ösvényen.
-15 fok volt.

A gyerekek felsorakoztak, a tanár pedig megállt az oszlop közepén és magyarázni kezdett.

Mi közeledtönk.

A diákok figyelmesen hallgattak.
A bajuszom hozzáfagyott a szakállamhoz.

A tanár pedig beszélt.
A gyerekek hallgattak. Nem beszélgettek, nem nézték a befagyott csőrű varjakat, a folyót, a havat. Nem röhögcséltek. Figyeltek.

Nagyon hideg volt.
A tanár beszélt.
Nem értettem, miért nem fagyak össze a hangszálai.

A gyerekek figyeltek.
A tanár beszélt.
Senki sem dugott iPod-iPhone-MP3 csatlakozót a fülébe. Lehet azért, mert féltek, letörik a fülük.

Yodába belefagyott a vakkantás.
Menekültünk az autó fele. Ott meleg van.

A diákok pedig hallgattak.
Egyre kiváncsibb lettem arra, mit mesélhet a tanár. De mi inkább siettünk az autó fele, nehogy megfagyjon benne a benzin.

1 megjegyzés: