Találtunk egy tavat

Már többször láttunk Yodával autóból egy erdős-füves sávot eltünni a házak között. Kiváncsiak lettünk, mi lehet az. Egyszer, amikor volt időnk megálltunk, leparkoltunk és elindultunk.



Az ösvémy a Mill Creek-et követte pár száz méteren át, majd véget ért egy zárt kapuban és egy Tilos az Átjárás táblában. A kerítés másik oldalán egy jókora tó terült el.

Tó. Erdővel. South Salt Lake-ben. Ez nagyjából annyira volt meglepő, mintha Szolnokon találtam volna egy érintetlen középkori templomot.

A tavat pázsit vette körül.



Mint megtudtam, Millcreek pond South Salt Lake és pár ingatlanos titka. A Millcreek pond a pataknak egyik szükségtározója. Elvileg minden vízfolyás és vízfelület az köztulajdon. A Millcreek pond-ot azonban mindenfelöl házak veszik körül. Ezek South Salt Lake legdrágább házai. A város egy időben egy ösvényt akart nyitni a tóparton, hogy mindenki láthassa ezt a kincset, de a helybeliek (szintén érthető módon) megfúrták a tervet.

A tó partját a helybeliek tartják karban, a vizfelületet pedig a vízügy.

A lakóknak pedig van egy "magántavuk", amin néhányan kajakoznak is.



A tó egyébként békák, teknősök, pelikánok, kacsák és darvak lakhelye.

Yoda megjelölte a kerítést és irigy sóhajjal megfordultunk és elindultunk visszafele.

Millcreek canyon

A régi utahi mondás szerint, ha nem tetszik az időjárás, várj tíz percet. Ezt a mondást úgy is ki lehet egészíteni, hogy ha nem tetszik az idő, vezess tíz percet. Ha ezt a valamelyik szurdokban csináljuk, hegynek felfele, akkor pillanatok alatt átugorhatunk pár évszakot.



Lenn, a hegyek lábánál még későnyár volt. Alig szinesedtek a fák.




Picit feljebb színesedni kezdtek a fák és lassan megérkeztünk az indián nyárba. Színesedtek a fák, ragyogott a nap.



Aztán egyre jobban beborult, egyre hűvösebb lett és hirtelen késő őszi időben, úszó ködpamacsok között túráztunk.



A szitáló ködből szitáló eső lett, majd a tejfehér derengésből hóvihat kerekedett.



A Dog lake fele mentünk. A Dog lake már a vízválasztó másik oldalán van, oda kutyával már nem lehet menni. Így a hegygerinc előtt megálltunk és visszafordultunk.



Yoda lelkesen követte a mókusokat és figyelte az erdő neszeit.

Mi meg eláztunk és elveztük a sétát.