Turistatelefon

A T-Mobile (T, mint Té-boly) kitalált egy fantasztikus mobil-csomagot az Egyesült Államokba utazó turistáknak. A csomag zseniális:

- ezer perc beszélgetés az USÁ-n belül
- korlátlan SMS az Egyesült Államokon belül és további 140 országba
- 2 giga adat 4g sebességgel

A csomag 21 napig él, utána magától kimúlik. Azt hiszem, nem lehet hosszabbítani.
Harminc dollárba kerül.

Két apróbb probléma van vele.

Ha valaki online veszi, akkor csak amerikai címre szállítják ki. Nem gond, meg lehet venni boltban is.

A másik probléma sokkal viccesebb: csak amerikai bankkártyával lehet megvenni. Mert hát egy 21 napra az USÁ-ba látogató turistánál van amerikai bankkártya.


UPDATE:
A második pont szabályosan megkerülhető, csak kényelmetlen: egy szupermarketben venni kell a nem-amerikai bankkártyával egy VISA ajándékkártyát, ami már amerikai. Ezzel meg lehet venni a csomagot.

Megint hülyéskedik az iPhone

iPhone
Originally uploaded by ribizlifozelek

Átfázva másztunk le a hegyről. Yodával uzsonnáztunk az autóban, aztán meg akartam nézni a leveleimet.

iPhone bekapcsol.

Semmi.

iPhone megint bekapcsol.

Semmi.

Hm.

Bekapcsol.

Se kép, se hang.

Nem merülhetett le, reggel húztam ki a konnektorból.



Más telefonjaimból ilyenkor kikaptam az akkut, vártam egy kicsit, visszatettem az akkut és minden ismét működött. Az iPhoneból azonban maximum Cupertinóban szedik ki az akkut.

Nem volt más választásom, hazamentem és megnéztem, mit mondanak a nálam sokkal okosabb guruk.

A nálam sokkal okosabb guruk a tutit mondták meg. Kell csinálni egy hardresetet, majd pár másodpercen belül még egy hardresetet. Azaz egyszerre le kell nyomni tíz másodpercre az iPhone két gombját (gyakorlatolag az összes rendelkezésre álló gombot), aztán kész.

Tényleg, Csináltam két hardresetet, és működött. Igaz, az emileket már megnéztem a laptopról.

iPhone reggelire

iPhone
Originally uploaded by ribizlifozelek

Reggelente immár hagyomány, hogy igazából még felkelés előtt az iPhonról ránézek a világra. Az egész elképesztően egyszerű: egy gombnyomásra bekapcsol a rendszer, az érintőképernyő finom simogatására letöltődnek a levelek, aztán elindul a böngésző és lehet is nézni a flickr-n történteken vagy éppen a CNN legújabb híreit. (A térkép funkció ilyenkor nem kell, bár az is csak egy gombnyomás lenne. Reggel 7-kor tudjuk, hol vagyunk.)
Rengeteg mobiltelefon nyűttem el az elmúlt évek során. Mindegyikhez jókora könyveket adtak olvasnivalóként. Újabban CD-ket is mellékelnek a telefonokhoz, ezeket a CD-ket bonyolult módon telepíteni kell, lerohadnak, több mega helpet tartalmaznak és nem jók semmire. Esetleg ősz hajszálakat szaporítani vagy növelni a kidobandó szemét térfogatát. Az összes általam használt telefonnál beletelt egy kis időbe, amíg az alapfunkciók működni kezdtek. Amíg rájöttem, mi és hol van. Általában telefonálni a legegyszerűbb – még jó -, de néha az sem triviális (hogy a fenébe kell feloldani a billentyűzárat? és hol a telefonkönyv?).
A legtöbb telefonnál meg az ennél bonyolultabb funkciók használatához sok-sok gomb, szerencse és türelem kell. Nekem általában ilyen ehhez nincs. A telefont eddig telefonálni használtam, néha összeadni és kivonni. (Ehhez a Siemensemben a következő elegáns kombinációra van szükség: Menü > My Stuff (ez egy ikon) > Extrák > Számológép, aztán lehet próbálkozni a középső navigációs gombbal, hogy melyik is a + és a -.) Az egyszerűbb műveleteket inkább elvégzem fejben, a bonyolultabbakat meg a telefonnal rontom el.
Ezzel szemben az iPhonehoz nem adnak könyvet. A minidobozkához járult egy képes füzetecske, ami megmutatta, hogy működik az érintőképernyő. Minden másra pillanatok alatt rájöttünk. Magunktól.
És még telefonálni is könnyen lehet vele.

A Blackberry visszatér

Miként már kiderült, a Blackberry nem működik modemként a Macintosh-sal. (Persze lenne egy megoldás, csak az bonyolult és a T-Mobile nem támogatja: leszedni a telefonról az op-rendszert és feltenni rá egy másikat. Az op-rendszer letölthető, többek szerint működik, de szerintünk nem éri meg a macerát.)
Szépen visszacsomagoltuk a gyümölcsöt a dobozba, aztán kutyástul elindultunk a boltba. A készüléket és a csomagot a szerződés szerint 14 napon belül simán le lehet mondani, csak az aktiválási díjat és az első havi előfizetés árát nem adják vissza. A szerződés szerint. A valóságban ez nem teljesen volt így: mivel Anikó lealkudta az aktiválási díjat 0 dollárra, ez nem játszott. (Lehet, hogy nem adták vissza a 0 dollárt - ez inkább filozófiai kérdés.) A havidíjat meg időarányosan vonták, azaz csak egy hetet kellett kifizetni.
A T-Mobilos megjegyezte, hogy egy mobil telefon se működik modemként Macintosh-sal, persze ez nem igaz.
Kellemes délután volt, sétáltunk egyet, Yoda megszagolt mindent, ami megszagolható - bár a listán az Blackberry már nem szerepelt. Visszatért az anyacéghez.

Blackberry

Blackberry field
Originally uploaded by ribizlifozelek

Mivel közeledik a konferencia-időszak, úgy gondoltuk, hogy lehet, egyszerűbb lesz utaás közben mobiltelefonról internetezni, mint mindenütt kifizetni a helyi drótnélküli hálózat díját.
Az elmélet szép.
Elmentünk a helyi T-Mobilba. Én Yodával vigyáztam az üzletre és hallgatam, ahogy “lekjutdogozzák” az állatot, Anikó meg intézte a telefont.
Blackberry-t ad a T-Mobil, havi 30 dollár és ezért korlátlanul lehet mobilinternetezni Hogy telefon nélkül van-e? Nincs. Természetesen használható Macintosh-hoz modemként. Ráadásul három hónap után kártyafüggetlenné is teszik. Ja, az internet csip az csak ezzel a telefonnal megy.
Otthon kicsomagoltuk az Blackberryt. Az install cd egy nagy informatikai tévedés volt, Karácsonyra Anikó kapott tőlem egy Motorola okostelefont. Érintőképernyővel, szétnyithatóan,és install cd-vel. Ez utóbbi se ment le az Alma torkán. Hogy mi a fenéért nem tudnak Mac-re szoftvert írni, én nem tudom. Persze Motoroláék Windowsra se tudnak software-t írni. A telefon gépkönyvében nem, de az eladó honlapján szerepelt egy apróbb megjegyzés, hogy Windows 2000-rel nem kompatibilis telefon szoftvere. Aztán kiderült, hogy XP-vel sem: nem ismerték fel egymást, nem sikerült a adatokat szinkronizálni. Még szerencse, hogy amit kell, at bluetooth-fal gyönyörűen át lehet tölteni egyik kütyüről a másikra. Még jó, hogy a mi esetünkben teljesen felesleges a telefont számítógéppel szinkronizálni.
Szóval, az Alma látta az Áfonyát. Csak modemként nem volt hajlandó használni. Azaz az Áfonya miniképernyőjén lehetett internetezni, de az internetet nem tudta átlőni az Almára. Ráadásul a Bberry nem is tetszett: a kikapcsolhatatlan (biztos ki lehet kapcsolni valahol, csak nem volt benne a gépkönyvben, hol) prediktív szövegbevitel webcímek beírásánál még a szokásosnál is értelmetlenebb. Nagyon kevés olyan webcím van, ami önmagában értelmes szó.
Közben a Blackberry honlapjáról kiderült, az ő telefonjuk bíz nem működik Macintosh-sal modemként, higyjen akármit is a T-Mobilos forgalmazó.
Megjegyzem, a bolti eladók többsége, függetlenül attól, hogy milyen végzettséget követel meg a cége, egy betanított munkás. Ha a vevő telefont kér, ad egy telefont. Tudja, hogy vonalkód itt, kártyalehúzó ott, kész. Ha egy csimpánz beszélni tudna és rá tudná dumálni a klienst a drágább csomagra, tökéletesen el tudná látni ezt a munkakört. Amint felmerül egy kérdés, azonnal hívják az “online supportot”. Amikor ideköltöztünk Minnesotából, maguktól akkor se tudták, hogy kell egy telefont helyivé tenni. Amikor Anikó kérdezett pár részletet a mobil internetről, hívták az online supportot. Nem is várom el, hogy értsenek hozzá. A szupermarketben az eladó is csak azt tudja, hol a csokikrém, de hogy mi van benne, arról fogalma sincs. Vannak kivételek, de általában a legtöbb eladó dolga alig összetettebb, mint egy futószalag mellett tojásokat válogató betanított munkásé.
Igazából én azt se hittem el, hogy az Áfonya nem működik modemként a Macintosh-sal. Elkezdtem fórumokat bújni és gyorsan meg is találtam a megfelelő hack-et, amivel meg lehetett buherálni a készüléket és utána tökéletesen együtt tudnak működni.
(Az, hogy miért kell ezeknek a dollármilliárdos forgalmat lebonyolító cégek termékeihez fórumokat olvasni, ahol lelkes felhasználók buherálják a bitet, hogy működjenek a dolgok, nem tudom. De ha nincsenek a lelkes bitbuherátorok, akkor a vírusfertőzés után Windowst meg a McAfeet is baltával installálom le a gépről.)
A telefon bluetooth-fal csodásan kapcsolódott a számítógéphez és csak úgy öntötte bele az infót. Működött a mobil internet. Egyszer. Másodszorra úgy voltak, mint Rómeo és Júlia. Látták egymást, de kapcsolatuk nem teljesedhetett ki.
Újabb fórumolvasás.
Valószínűleg a Blackberry nem szereti, ha lelkes felhasználók bütykölnek a telefonjukkal, mert frissítették a telefon szoftverét, amitől a kapcsolat egy Alma és egy Áfonya között csak egyszer jön létre. Természetesen a lelkes felhasználók ezt a problémát is leküzdötték: amint megszakad a kapcsolat, ki kell venni a telefonból az akkut, visszatenni (szakszóval: hard reset) és már működik is!
Egy nagyon jó dolog van ezzel a telefonnal: 15 napon belül költségmentesen vissza lehet vinni és lemondani a csomagot.