Szurdoktúra

St George jó hely. Pár száz (vertikális) méterre a belvárostol ott a Pioneer Park. Amit a térkép zölddel jelöl.




Ahol valóságban a leggyakoribb zöld a kutyakakiösszeszedő zacskóé.



A hatalmas "park" egy óriási természetvédelmi területben folytatódik. Az egész sziklák, teknőckerítések, kanyonok, cukorsüvegek, szurdokok kusza labirintusa.



Yodával imádtuk ezt a helyet. Minden sarkon jött szembe valami meglepetés vagy barlanglakás.



Egy szűk kanyont kerestünk. Azt olvastam, hogy ez volt az itteni főiskolások éjjeli bátorságpróbájának a helye. Bemenni a szurdokba, ahol nem lehetett megfordulni és elmenni a végéig. Sőtétben.



Yoda élvezte a szurdokot, lelkesen kutatott benne, halálra rémítve a rágcsálópopulációt.



A falak összezárultak és lassan már csak lapjával lehetett menni.

- Van ennek kijárata - nézett hátra a Mester. Irigyeltem, ő még tudott hátranézni.



- Elvileg igen, itt voltak a bátorságpróbák.

- Ahhoz kell igazi bátorság, hogy felismerd korlátaidat - mondta a Mester hümmögve.

- Benned egy Coelho veszett el - mondtam miközben szinte kicuppantunk a sziklák közül.

- De legalább mi nem vesztünk el - jelentette ki Yoda és felemelte a lábát és vigyorgott - Vigyázat, szökőár!

Járda Szent Györgyön

Amikor láttam az amúgy is töredezett járdára ráterpeszkedő kertet, megerősödött meggyőződésem, hogy St George egy fura hely.

Csak mi gyalogoltunk itt a Mesterrel.

Azt nem értettem, ha itt senki se gyalogol, akkor mikor élvezik a kilátást?

Hogyan készítsük el a tintahalat?

Bezzeg a tintahal
Mintahal


Persze a tintahal (squid) nem is hal, hanem talán lábasfejű. De ettől még meg lehet enni, csak el kell készíteni.

A tintahalelkészítés valahogy kimaradt a Ribizlik életéből, ezért a karácsonyi tintahalnak elkészítésének alaposan utána kellett nézni. (Figyelem, ha most rájáról lenne szó, azt mondanám, megrázó képek következnek!)



A tintahalat alaposan lemossuk, mintha nem is tiszta vízben éltek volna, majd szépen kinyújtjuk és levágjuk karjaikat pont a tintazacskó felett amputáljuk, majd megszabadítjuk a lényt a csőrétől.



Ezt követően levágjuk pici fülecskéit és lehúzzuk a bőrét.



Aztán szépen felkarikázzuk. Olyan érzés, mintha gumitömlőt vágnánk. Talán mert az íze is hasonló. Ekkor forró olajon sok fokhagymával megpirítjuk. Ha igazán friss a tintahal, akkor megmaradt karjaival még búcsut int nekünk.

Ha még mindig van hozzá gusztusunk, akkor megesszük.

Yoda és a Cukorsüveg

- Te oda akarsz felmászni? Velem? - a Mester határozottan morcosnak látszott. 

Igaza volt: lefele határozottan meredekebbnek tünt az út, mint felfele a Dixie-sziklára és az optimális út kilógott a szakadék fölé. 

A Dixie-sziklára nagy fehér betûkkel az van ráírva, hogy DIXIE. 

Dixie eredetileg a polgárháborúban kivált déli rabszolgatartó államokat jelentette. Utahban ironikusan így hívják az egykor gyapottermesztéssel próbálkozó déli területeket. 

Hogy teljesebb legyen a zûrzavar, a Dixie-sziklát se Dixie-sziklának hívják, hanem Süvegcukornak, mert a cukrot messzirôl importáló telepesek a sziklát cukorhiányos vágyálmaikban egy óriási süvegcukornak nézték. 

- És ha bemegyünk ide? - Yoda válaszra se várva eltünt egy hasadékban és igyekeztem nem beszorulni mögötte. 

A hasadék kiszélesedett és egy sziklaudvarban találtuk magunkat a Dixie-Süvegcukorra vezetô híd alatt. 

A hidat azért tették fel a szikla tetejére, mert Dixie nagyon népszerû kirándulóhely lett és az emberek lepotyoghattak volna a szakadékba. 

A Süvegcukor (helyi nyelven Sugar Loaf) különben azért lett Dixie, mert a helyi fôiskolások amikor végeztek, felmázolták rá a diplomaosztójuk évét. 

Amikor ez a szokás (és a felirat) már-már zavaró méreteket öltött, a rektor kitalálta valamikor a 30-as években, hogy fessenek valami semlegeset a sziklára. Ez lett a Dixie. 

A legjobb, legaktívabb végzôs diákok között ezután kisorsolták, hogy ki festheti át a Dixie betûit egy szál kötélen lógva. 

- Én nem akarok egy szál kötélen lógva lejönni - mondta a Mester. 

A sziklaudvarban itt megtaláltuk diákok kőbe vésett nevét és a kôbe vágott ösvényt, ahol régen felmásztak mázolni. 

- Itt se megyek fel - mondta Yoda, majd felcsillant a szeme és odarohant a sziklaudvar sarkában álló fához:

- Részemrôl mehetûnk - mondta és letette a lábát. 

Az alapító télilakja

Brigham Young, a mormon állam alapítója tudott élni. 

Idôsebb korában az alapító "megszökött" ötvenyegynehány felesége elôl és egy-két kedvenc nejjel áttelelt St George-ban 1873-1876 között. 

Itt épített egy házikót, amit az önnfentartó telepesház mintájának szánt, csakúgy, mint a háza Salt Lake Cityben, az a poligám családi ház mintája volt. 

A telelô kertjében volt vetemény, szôlô, különféle mediterrán gyümölcsfák és persze gyapot is. Mindezt a személyzet tartotta karban. 

A házban volt nagy nappali utizongorával: a zongora behemót lábait és egyéb kilógó részeit le lehetett szerelni és az egészet egy hasábformájúra lehetett összerakni szállításhoz. 

Az alapító pedig köszvényes lábát pihentette az emeleten. Itt látotta vendégül az erre vetôdô idegeneket és itt tartott munkaebédeket is. 

Ezek jó hosszúak lehettek, mert a ma "telepes mikrónak" nevezett melegítôs tányéron szolgálták fel az ételt. 

Itt volt a hálószoba is, ahol az alapító elpihent valamelyik nejével. Itt dolgozott is és innen köszöntötte az ôt idônként ünneplô tömeget. 

Egy sarokban láttuk az alapītó utazóládáját is. Az idegenvezetô szerint azért is volt boltozatos teteje a személyre szabott ládának, mert a postakocsira ezt tették fel utoljára és így ezt is vették le elôször. 

Mondom, Brigham Young tudott élni. 

St George fura hely

Szent György fura hely. Nemcsak azért, mert itt fél tortákat lehet kapni. Ez csak hab a tortán, már elnézést.




Az autósablakot a hamburgerezőben tankkal közlekedőkre méretezték.



A menühöz adott közel fél kilós fagyit meg háromkezűekre. Máskét nem tudom elképzelni, hogy valaki ezzel elvezet, közben másik kezében hamburgert egyensúlyoz, a harmadikkal az üdítőt hörpöli és a kormányhoz még nem nyúlt.

Ekkor kezdtem el gyanakodni, hogy itt UFÓ-k laknak, így amikor az egyik elrepült a fejem felett, szemem se rebbent és a felvevő se remegett meg a kezemben.

Feledékenység

<irónia> Ez különösen ebben a sorrendben fontos. Én valahol mindet meg tudom érteni. Kivéve a kispárnát.

</irónia>

Teknôckerítés

A kerítés a vörös sziklák közt húzódott és elzárta ôket a parkolótól. 

- Átugorjam? - kérdezte a Mester. 

- Átemellek, nem látod a másik oldalán a drótokat - ezzel felkaptam Yodát és átléptük a kerítést. 

A Mester lelkesen haladt tovább a kerítés után:

- Teknôcöt akarok! Teknôcöt akarok!

A kerítést azért építették, hogy a sivatagi teknôsök ki ne másszanak az országútra kerékvetônek. 

- Hagyd békén a teknôst - a sivatagi teknôs a hugyhólyagjában tárolja nyárra a vizet, ha megijesztik, összepisili magát és ráadásul szomjan hal. 

- De most tél van - tiltakozott a Mester lihegve a 17 fokos télben. A napon meleg volt, az árnyékban azonban zúzmarát érlelt a tél. 

- Olyan hangosak vagyunk, hogy a teknôcök kifutnak a világból - legyintettem. 

Így is történhetett, vagy a teknôcök érezték az Erôt, mert egyet se láttunk. 

Yoda így kénytelen volt beérni a kerítés megjelölésével. 

Karácsonyi dekor - 2016 / II

Számomra a legérdekesebb tények egyika, hogy a legtöbbször maga a tulajdonos szereli fel ezt a töménytelen villanykörtét. Ott áll a létrán télvíz idején, letörnek az ujjai a hidegben, de rendületlenül pakolja fel a füzéreket, pedig a kertjét kertész tartja karban és a házát takarítónő látogatja hetente kétszer.

De a dekort egy tisztességes amerikai férfiember (vagy nő) maga szereli fel.



A háznagyságú felfújható hóembert pedig maga állítja és utána bedugja a kompresszort, ami egész éjjel táplálja a hóembert és rémíti halálra a baglyokat.

Szerencsére vannak olyanok is, akik humorosan fogják fel a dekorációt és anti-karácsonyi díszeket tesznek ki, például horror-télapókat és télanyókat. (Vagy komolyan gondolják és akkor még rosszabb.)

Szeletelet alma

A szeletelt alma van olyan perverzió, mint a tojásfehérje dobozban. Vagy nagyobb. Vagy ilyen nagy keresletet jelentenek a fogatlan vevők.

Klasszikus vicc

Lehetetlen lenne elmagyarázni egy művelt római császárnak, hogy XL az nagyobb, mint L.

Karácsonyi dekor - 2016

Jön a karácsony. Közel sincs annyi dekor, mint Halloweenkor, de azért nem panaszkodunk, mindent elleptek a hóemberek és az óriás-Santák.



Van, aki üzen is Santának, hoy hol álljon meg.



Azt nem sikerült megfejteni, miért tesz valaki felfújható hóembert lepisilő felfújható kutyát a háza elé, de a kompozíció láthatóan beindította Yoda fantáziáját.

Ironikus poszt a wi-fi nyomtatóról

Pár hónapja vettünk egy wi-fi printert és hogy ne csúfítsa a nappalit, letettük a pincébe a munkaszobába. Ott trónol a nyomtató egy régi íróasztalon a nagy munkaasztal mellett.

Ha kell valami, akkor csak előkapjuk a telefont és nyomtatunk, vagy a laptop szövegszerkesztőjén megnyomjuk a print gombot és már dől is a sok papírra vetett okosság a printerből.

Amikor működik.

Általában az online nyomtatás azt jelenti, hogy újra kell indítani a rakoncátlankodó printert. Ennek a módszernek egy komoly előnye van: nem kell külön lemenni a pincébe a kinyomtatott cuccért.

Buhera

Az emberi találékonyság nem ismer határokat.

És a buherálás sem.

Csak arra lennék kíváncsi, hogy a Nagy Buherátor a saját autója régi rendszámtábláit használta-e.