Aki a virágot szereti

Aki a virágot szereti, rossz teknős nem lehet...

Teknős az úton

Örömmel láttuk, hogy a vörös sziklák között kanyargó utat egyaránt használhatják kerékpárosok, autósok és sivatagi teknősök.

Csak vigyázni kell, hogy meg ne ijedjenek, mert akkor összepisilik magukat és szomjan halnak.

A teknősök valószínűleg szemérmes lények, mert nem akarnak fekvőrendőrködni, megijedni és összepisilni magukat, vagy csak féltek a Mestertől és így nem bújtak elő.

Teknőst így most csak az állatkertben láttunk. Vízben és nem sivatagban.

Teknôckerítés

A kerítés a vörös sziklák közt húzódott és elzárta ôket a parkolótól. 

- Átugorjam? - kérdezte a Mester. 

- Átemellek, nem látod a másik oldalán a drótokat - ezzel felkaptam Yodát és átléptük a kerítést. 

A Mester lelkesen haladt tovább a kerítés után:

- Teknôcöt akarok! Teknôcöt akarok!

A kerítést azért építették, hogy a sivatagi teknôsök ki ne másszanak az országútra kerékvetônek. 

- Hagyd békén a teknôst - a sivatagi teknôs a hugyhólyagjában tárolja nyárra a vizet, ha megijesztik, összepisili magát és ráadásul szomjan hal. 

- De most tél van - tiltakozott a Mester lihegve a 17 fokos télben. A napon meleg volt, az árnyékban azonban zúzmarát érlelt a tél. 

- Olyan hangosak vagyunk, hogy a teknôcök kifutnak a világból - legyintettem. 

Így is történhetett, vagy a teknôcök érezték az Erôt, mert egyet se láttunk. 

Yoda így kénytelen volt beérni a kerítés megjelölésével.