Spotted Wolf Canyon

Spotted Wolf Canyon
Originally uploaded by ribizlifozelek

Az I-70-es a kedvenc amerikai autópályám. A Nagy Semmiben vezet, fantasztikus tájakon, amiket fantasztikus kilátókból lehet megtekinteni.

Sokszor átautóztunk már a Spotted Wolf Canyonon, de most álltunk meg először a kanyon fölötti sziklára épített kilátóban.



1967-ben kezdék el építeni az autópályát. Addig itt nem volt semmi. Az 1700-as évek végén pár spanyol felfedező járt erre, de amint meglátták ezt a helyet, nagyívben kikerülték. Így tett a transzkontinentális vasút is. Meg minden normális ember. 1957-ben megszületett a döntés, itt autópálya fog vezetni. A mérnökök az elkövetkező tíz évben azon töprengtek, merre menjen ez az út.



A terepbejáráskor a választás a Spotted Wolf Canyonra esett. Ez legalább egy gyalog járható út volt - igaz, amikor az egyik mérnök kitárta karjait, egyszerre meg tudta érinteni a két sziklafalat.

Taperolás helyett inkább robbantgattak. A munkásokat kötéllel lógatták bele a kanyonba, úgy helyezték el a tölteteket a sziklába. 2.6 millió köbméter követ robbantottak ki és hordtak el.



A szurdokon átvezető 12 kilométeren először csak kétszer egysávos utat építettek. Ez a 12 km 1970-ben 4.5 millió dollárba került. Ma ez 24 millió dollárt ér. Az nagyjából ötmilliárd forint. Ötszázmillió egy kilométer. A szélesítés után egy milliárd egy kilométer autópálya. Tudom, a föld (szikla) biztos olcsó volt, a töltéshez helyben volt az anyag, benzinkút meg egy se épült a százhetven valahány kilométeren, de akkor is, az M7-es egy kilométere pár éve 3.2 milliárd forintból épült. Igaz, a Dunántúl az sokkal nehezebb terep, tele van fával, bokorral.

I-70

I-70
Originally uploaded by ribizlifozelek

A törpékhez az I-70-esen mentünk. A dolog nem volt egyértelmű: a Google térképe szerint sokkal jobban járunk, ha Price fele megyünk. Pricenak viszont egyszer én már megadtam az árát, inkább a hosszabb uton, de szinte végig autópályán mentünk. Sokkal kényelmesebb volt így haladni.


View Larger Map

Az I-70-es a Nagy Semmin halad át. Van egy 174 km hosszú szakasza, ahol nincs semmi. Azaz vannak sziklák, kövek, néhány bokor és az autópálya. Itt-ott épült egy-egy parkoló, amit éjjelente napelemes lámpák világítanak meg. Vezetékes áram nincs. Lefedettség nincs. Időnként rejtélyes lehajtókat látni: “Ranch Exit - NO SERVICE” felirattal. A 174 km-es szakasz két végpontja egy-egy benzinkút. A Semmi nyugati végpontján a benzinkút után, ahol a benzin 20%-kal kerül többe, mint máshol egy Salina nevű porfészek következik. Salinában sincs semmi, csak pár ház, kétezer lakós, néhány autószerelő és egy-két motel.
A Semmit keletről egy útkereszteződés határolja benzinkúttal, majd még pár tucat kilométer további Semmi következik. A Semmi keleti végpontja Green River. Van itt egy folyó, meglepő módon víz is van benne (zöld). Itt 900 ember él. Az I-70-es autópályára jellemző módon Salina és Green River az út által érintett legnagyobb települések közé tartoznak. Egy helyi legenda szerint az utóbbiban a helybeliek az autópálya megépitése után kezdtek el zárakat felszerelni otthonaikra.
A Semmit átívelő út előtt itt az Abszolút Semmi volt. Nem voltak utak, csak ösvények. Az egész szakaszt egyben építették meg és adták át.
A táj lenyűgöző. Sziklák. Kanyonok. Völgyek. Hegyek. A kilátók csodálatosak.



A parkolók gyönyörűek. A néptelen szakasz elején árnyas fák között luxus mellékhelyiségeket találni. Aztán jó ha ivóvíz van (nincs). A 6%-os emelkedők azonban 2200 méter magas hágókra másznak fel. A lényeg, hogy le ne robbanjon az ember itt. Amikor erre jöttünk hazafele, alig láttunk pár autót. Odafele se volt sokkal több.
Terveztük, hogy esetleg még maradunk egy éjszakát Moábban és másnap reggel megyünk haza, így nem vezetéssel, hanem alvással töltjük a fél éjszakát. Szerencsére inkább az éjszakai vezetés mellett döntöttünk - hajnalban esett vagy 30 centi hó és nem igazán világos, mikorra értünk volna haza, ha ez a hóvihar minket útközben kap el.
Elképzeltük, amint ülünk autónkban Yodával és várjuk, hogy kiássanak minket és közben rágcsáljuk a megmaradt kutyaeledelt...