- Hány fok van nálatok?
- 16.
- Az nagyon jó! Ez a globális felmelegedés...
- Nem Celsius. Fahrenheit.
Nagyon nem mindegy. A Celsius és a Fahrenheit skála csak -40 foknál konvergál. Akkor viszont már minden mindegy.
Emlékszem, otthon egy szinkronizált utazóműsorban mondta a fülig GoreTexbe öltözött utazó Alaszkában, hogy 32 fok van. Körülötte hómező, lába alatt pár kisebb tócsa. A fordító valószínűleg csak a szövegkönyvet kapta meg – vagy nem rakta össze a két információt – és egyszerűen bennhagyta a 32 fokot a szövegben. Csak nem tette hozzá, hogy Fahrenheit. Azaz Celsius skálán nulla.
Régen az embereket nem érdekelte, hány fok van, kinéztek az ablakon (a barlangén), ha meleg volt, otthonhagyták a medvebőrt, ha hideg volt, felvették és ha nagyon hideg volt, akkor inkább a lóét húzták. Aztán kitalálták a hőmérőt.
A Fahrenheitnél két számot kell tudni: a nullafok (Celsius) az 32 Fahrenheit, a forráspont pedig a 211 Fahrenheit. 1960-ig az egész angolszász világ Fahrenheitben számolt. Aztán majdnem mindenki áttért a Celsiusra, ahol a zéró a víz olvadáspontja, a száz fok pedig a forráspontja. A Celsius fok elleni legkomolyabb ellenérv az volt, hogy a Fahrenheit skálán az olvadás és a forrás közötti terület 169 egységre van osztva, míg a Celsiusban 100-ra, így a Fahrenheit-rendszerben nem kell annyi törtszámot vagy tizedesjegyet használni. (Érdekes, hogy a francia forradalom rendszerezőmániája és a tizes számrendszer iránti vonzalma egyedül az időmérésnél volt sikertelen. Kitalálták többek közt a százperces órát, meg a dekádból álló hónapokat hogy legyen mivel kínozni a történelemszakos diákokat vizsgán, de ez már sok volt, a világ összefogott a franciák ellen..)
A tudományos világ – általában – az Egyesült Államokban is – Celsiusban számol. A mindennapi életben viszont lelkesen Fahrenheiteznek. Ha időjárásról van szó, akkor a britek és a kanadaiak is inkább a régi rendszerben számolnak, de szigorú szabály nincs, kivéve a konyhát. Egy tisztességes amerikai a főzéskor szükséges hőmérsékletét Fahrenheitben adja meg. Pont.
Szerencsére rengeteg online átváltóprogram van és pár év alatt leszoktam arról, hogy a hőmérsékleteket összevessem. Annyi, amennyi. Most már azt hiszem, érzem, mi mennyi, amikor tekergetni kell a sütő tárcsáját.
Az időjárásnál is érzem, hogy az a 82 fok hideg vagy meleg. Persze át lehet váltani fejben is: ki kell vonni a Fahrenheit értékből 32-őt és meg kell szorozni az eredményt 5/9-eddel. Vagy ki kell nyitni az ablakot.
Eleinte egy rémálom volt Amerikában főzőcskézni. Minden recept ugyanúgy nézett ki:
- Végy egy font valamit. Tegyél hozzá egy uncia izét, keverj bele egy cup hogyishívjákot, amit két inch hosszú darabokra vágtál fel, oldd fel egy quart bigyóban, főzd 333 Fahrenheit fokon. Amikor kész, pont egy gallon lesz.
Rémálom.
Nem beszélve a mérföld per gallon átszámításáról, meg arról, hogy mit jelent egy 18 gallonos fogyasztás.
Vagy a holdláb.
Minden mértékegység más. Mindent másként számolnak. A legfurább eleinte a cup, a csésze volt. (A blogban hol poharat, hol csészét, hol cup-ot használtam eddig. Ezután is ezt fogom tenni.)
A háztartásunkban található csészék mérete eltérő, azaz pontos mérésre alkalmatlanok. Persze a főzés ritkán annyira preciziós folyamat, hogy pár gramm ide vagy oda sokat számítson. Mindenesetre létzik a szabványos csésze, amin quartban, literben és pár egyéb mértékegységben is rajta vannak a mennyiségek.
Amerikában a receptekben egy cup az fél pint. Vagyis 8 uncia. Azaz 237 milliliter. 8 uncia. 16 evőkanál. Hivatalosan egy csésze az 240 milliliter, azaz 8.12 uncia.
Persze, meg lehet szokni. Csak egy nagyobb utazáskor nem szabad elfelejteni, hogy Japánban a csésze kisebb (200 ml esetleg 180, ha a hagyományos csészére gondolunk). Ausztráliában meg a csésze nagyobb.
Vagy lehet, hogy nem is a csésze kicsi és nagy?
Nem vagyunk igazán autómániások, de amikor megláttuk a nagy pirosat, elállt a lélegzetünk.
Nagyon nagy volt és piros.
És gyönyörű.
Öt és fél méter hosszú volt. Kétajtós. Piros. 7.7 literes. 2200 kilo.
Valamikor 1967 és 1969 között készült. Addig gyártották ezt a modellt rejtett lámpákkal. 13000 dollárba került.
Iszonyatos anyag és erőforráspazarlás egy ilyen autó. Ennek ellenére nagyon tetszik.
Egyszer szívesen kipróbálnánk mindketten egy ilyent. Csak ne kelljen sikátorokba menni vele.
Neked ez semmibe se kerül, én viszont kapok egy kisebb jutalékot az eladásokból, amibúl falatkát veszek Yodának.
